Ugyan éltérő mértékben, de minden országban számolnak a bevándorló munkaerővel. Chilében van a legtöbb bevándorló munkás, de kiemelkedik Luxemburg is.
A bevándorlók munkaerőpiaci részvételi aránya az OECD 36 országából 21-ben magasabb, mint a helyi születésű lakosságé. Chilében a bevándorlók 83 százaléka aktív a munkaerőpiacon, szemben a helyi születésű felnőttek mindössze 69 százalékával. Néhány országban, köztük Hollandiában, Törökországban és Németországban a helyi születésűek részvételi aránya magasabb a munkaerőpiacon, mint a külföldön születetteké.
Mivel számos fejlett gazdaság az elöregedő népességgel és a csökkenő munkaerővel néz szembe, a munkaerőpiaci részvétel egyre fontosabbá vált, és a bevándorlási politika egyik fő mozgatórugója. A kutatók összehasonlították a munkaerőpiaci részvételi arányokat a helyben született és a külföldön született népesség között az OECD-országokban, az OECD 2025-ös Nemzetközi Migrációs Kilátásaiból származó adatok felhasználásával. A munkaerőpiaci részvétel a felnőttek azon aránya, akik vagy foglalkoztatottak, vagy aktívan keresnek munkát. Az OECD-országokban a bevándorlók átlagos munkaerőpiaci részvételi aránya 77 százalék, ami valamivel magasabb, mint a helyben született felnőttek 76 százalékos átlaga.
Sok országban a bevándorlók ugyanolyan mértékben, vagy nagyobb aktivitással vannak jelen a munkaerőpiacon, mint a helyben születettek. Chilében tapasztalható a legnagyobb különbség a bevándorlók javára, 14,1 százalékponttal. Az ország külföldön született lakossága 334 százalékkal nőtt 2014 óta, nagyrészt a más dél-amerikai országokból, például Venezuelából, Peruból és Kolumbiából érkező migráció eredményeként.
Luxemburg is kiemelkedik, ahol a bevándorlók közel négyötöde (79 százalék) aktív a munkaerőpiacon, szemben a helyben született felnőttek 68 százalékával. Emellett itt a világon az egyik legmagasabb a nemzetközi migránsok aránya a lakosságon belül.
Costa Rica hasonló mintát követ, ahol a bevándorlók részvétele eléri a 74 százalékot, szemben a helyben született állampolgárok 65 százalékával.
Németországban a helyi születésűek részvételi aránya 82 százalék, szemben a bevándorlók 74 százalékával. Bár Németország munkaerőhiánnyal küzd, és kibővítette a képzett munkaerő bevándorlási lehetőségeit, a hosszú távú érkezők mintegy 24 százaléka humanitárius migráns, akik közül sokan nem integrálódnak be a munkaerőpiacba.
Hollandia és Törökország mutatja a legnagyobb különbségeket, ahol a hazai születésűek munkaerő-piaci részvétele mindkét országban 11,2 százalékponttal haladja meg a bevándorlók részvételét.
Forrás: piacesprofit.hu
