Bővülés és csökkentés egyaránt jellemzi a hazai vállalkozásokat az idei terveiket illetően. Az egyes ágazatok munkaerőigénye jelentősen eltér egymástól. Bővülés várható a vendéglátásban, a különböző szolgáltatási területeken, valamint a pénzügyi és biztosítási szektorban.
A magyar munkaerőpiac 2026-ra jelentős átalakulás előtt áll – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának évindító kerekasztalán. Munkaügyi szakértők és a Liga Szakszervezetek szerint bár sok cég bővítene, az aktív munkavállalók száma évente 35–40 ezer fővel csökken. Ágazati és regionális bontásban mutatjuk a várható változásokat. A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya „Munkaerőpiaci prognózis 2026-ra” címmel tartotta meg évindító szakmai kerekasztal-beszélgetését.
A rendezvényen elhangzottak alapján a magyar munkaerőpiac a következő időszakban lazuló pályára állhat – írja a liganet.hu. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elmondta: a vállalkozások mintegy egyharmada létszámbővítést tervez, ugyanakkor 20 százalékuk csökkentésre készül. A várakozások szerint ez utóbbi nem klasszikus elbocsátásokkal jár, hanem elsősorban a fluktuáció és a nyugdíjba vonulások révén valósul meg. A szakértő szerint az egyes ágazatok munkaerőigénye jelentősen eltér egymástól.
Átlag alatti munkaerő-felvétellel számol a kereskedelem, a logisztika, és a feldolgozóipari gyártás, míg az autóipar 2026-ban stagnáló létszámra készül. Ezzel szemben bővülés várható a vendéglátásban, a különböző szolgáltatási területeken, valamint a pénzügyi és biztosítási szektorban. A turizmus és a vendéglátás esetében ugyanakkor a növekedés egy alacsony bázisról indul. Regionális bontásban is markáns különbségek rajzolódnak ki. Az új beruházások hatására az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön átlag feletti induló létszámokkal terveznek, hasonlóan az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régióhoz. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon csökkenés vagy stagnálás várható a foglalkoztatotti létszámban.
A cégméret szerinti vizsgálatok alapján a 250 főnél nagyobb vállalatok átlagos létszámmal számolnak, míg a 10 és 249 fő közötti vállalkozásoknál – a piacok újbóli megnyílásával – átlag feletti bővülés lehet. Mészáros Melinda szerint a munkaerőhiány ma már összességében kevésbé feszítő probléma, kivételt jelentenek azonban a fizikai munkakörök és a speciális képzettséget, szaktudást igénylő területek. Hozzátette: a magyar munkaerő-utánpótlás egyre szűkül, az aktív foglalkoztatottak száma évente 35–40 ezer fővel csökken, ami az induló beruházások munkaerőigényének kielégítését is csak korlátozottan teszi lehetővé.
Forrás: hrportal.hu
