Magyarországon is egyre elterjedtebb a távmunka, egy 2018-as felmérés szerint a magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, és 55 százalék szeretne otthonról dolgozni. Szeretik ezt a formát a munkavállalók, de a munkáltatók is, mert a táppénzes állomány és a fluktuáció csökkentésének egy eszközét látják benne.
Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere szerint a munkajogi szabályzás nehezen tart lépést ezzel a fejlődéssel, ami miatt sok munkáltató tart az otthoni munka bevezetésétől vagy anélkül alkalmazza, hogy egyértelmű szabályokat és eljárásrendet dolgozna ki. A jogszabály kizárólag a rendszeres távmunkát szabályozza, míg az alkalmi távmunka (vagyis amikor egy munkavállaló a bölcsességfoga húzása miatt, vagy mert szerelőt vár otthon, távolról dolgozik) nem tartozik a fenti kategóriába. A home office olyan távmunka, amikor a munkavállaló rendszeresen otthonról végez munkát. A távmunkavégzés szabályainak alapjait az Európai Bizottság kezdeményezésére 2002-ben létrejött Európai Távmunka Keret-megállapodás tartalmazza, amely közösségi szabályokat 2004-ben ültették át a magyar jogba. A közösségi szabályok alapvetően a munkavállalók biztonságát, az egyenlő bánásmód követelményének megtartását és a foglalkoztatás rugalmasságát helyezik a szabályozás középpontjába. A távmunkavégzésre vonatkozó szabályok továbbá kitérnek a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem, a távmunkavégzéshez szükséges anyagi és nem anyagi eszközök beszerzésének, valamint egyéb költségek elszámolásának szabályaira. Az otthoni munkavéges mellett, főleg a fiatalabb Y és a munkaerőpiacra belépő Z generáció tagjai között, egyre népszerűbb az egyéb (változó) helyen történ munkavégzés is, mely ellensúlyozhatja az otthoni munkavégzés társadalmi elszigeteltségét, illetve koncentráltabb munkavégzést tehet lehetővé. A távmunkavégzés szabályozása Tekintettel arra, hogy a távmunka atipikus munkaviszony, a felek kötelesek a munkaszerződésben megállapodni a (rendszeres) távmunka keretében történő foglalkoztatásról. Célszerű továbbá a munkaszerződésben (vagy külön szabályzatban) kitérni a munkáltatói ellenőrzés valamennyi kérdésére azzal, hogy az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Ennélfogva nem jogszerű az előzetes bejelentés nélküli vagy a munkaidőn kívül tartott ellenőrzés.
Forrás: piacesprofit.hu