A kedvező kormányzati döntés után, miszerint csak szja-t kell fizetni a nyugdíjas munkája után, más adót nem, a komoly munkaerőhiány ellenére sem akarnak visszatérni a nyugdíjasok a munkerőpiacra. Annyi a változás, hogy miközben emelkedett a 65-74 éves korosztály létszáma, az elmúlt egy évben a nyugdíjasok aktivitási rátája 0,8 százalékponttal 62,8 százalékra emelkedett, a történelmi csúcsot döntő inaktívak rátája pedig 1,2 százalékponttal 93,72 százalékra mérséklődött.
Az Mfor szerint egyáltalán nem véletlen, hogy a kormány mégis a nyugdíjasokra is épít a munkerőpiaci gondok megoldásában. A Ratkó-korszaknak köszönhetően mára több nyugdíjas állhat a munkaerőpiac rendelkezésére, mint amennyi az 1950-es évek népesedéspolitikai intézkedése nélkül. Ez persze társadalmi szempontból az elöregedés miatt kedvezőtlen fejlemény, a munkaerőpiac szempontjából viszont előnyös is lehet. Az elmúlt időszakban úgy nőtt a foglalkoztatottság hazánkban, hogy azzal párhuzamosan a Ratkó-korszakban születettek közül egyre többen vonultak nyugdíjba. Most pedig, amikor a viszonylag gyorsan és könnyen munkára fogható személyek köre vészesen szűkülni kezdett, és bizonyos szakmában hiány alakult ki, a nyugdíjba vonult Ratkó-generáció szülötteit további munkára lehet ösztönözni különféle intézkedésekkel. Ezzel lényegében a kormány meglovagolja a tömeges nyugdíjba vonulást, mint folyamatot, és nem hagyja veszni a tudásukat, állapítja meg a szakportál.
Forrás: 24.hu
