A szülők egy jelentős része lehetőséget lát gyermeke számára a videójátékokban a jövőre nézve. Szerintük az e-sport kedvezőbb lehet a hagyományos munkakörökhöz képest. Ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek: az e-játékok károsak is lehetnek.
Ma már komoly karrierutat is jelenhet az e-sport, és nem kell csak a profi játékra gondolni: az itt megszerzett készségek hosszabb távon értékesek lehetnek a munkaerőpiacon. Igaz, a videójáték kockázatokkal, komoly mentális terheléssel is jár, de ezt tudatosan kezelve egyre több gyerek számára nemcsak hobbi, hanem elképzelt jövő is lehet. Igen népszerű a gyermekek, fiatalok körében az e-sport, és sokan már nem csak hobbiként tekintenek rá. Sőt, változik a szülők hozzáállása is: mind több család már kimondottan karrierlehetőséget lát a videójátékokban – derül ki egy friss amerikai felmérésből.
A Prodigy Education 100 amerikai szülőt kérdezett meg arról, hogyan viszonyul gyermeke videójátékozásához. A válaszokból kiderült, hogy a szülők növekvő hányada már nem tekinti puszta időpocsékolásnak a gépezést, hanem lehetséges jövőbeni karriert lát a videójátékokban. Olyannyira, hogy a hagyományos munkakörök helyett sokan már kifejezetten ezt választanák gyermeküknek. A felmérésben megkérdezett szülők több mint kétötöde úgy vélte, hogy az e-sport teljesebb, érdekesebb és jövedelmezőbb jövőt kínálhat a gyermekeknek, mint a hagyományos karrierek, mint például a tanári vagy a jogászi pálya. Ez annak is köszönhető, hogy az e-sportok dollármilliós nyereményalapjaikból igencsak bőkezűen fizetnek a kiemelkedően teljesítő top játékosoknak, akik már fiatalon figyelemre méltó anyagi magasságokba juthatnak.
Az egyik kiemelt játékos, Kyle „Bugha” Giersdorf például 18 éves kora előtt 3,2 millió dollárt keresett, de a dán Johan „N0tail” Sundstein is 7,18 millió dollárt, és a finn Jesse „JerAx” Vainikka is összesen 6,49 millió dollárt hozott össze a játékból. De nem csak a kiemelt játékosok profitálhatnak az e-sportból. A versenyszerű játék köré ugyanis egy komoly iparág épült, amely fejlesztőket, adat- és teljesítményelemzőket, marketingeseket, rendezvényszervezőket, kommentátorokat és tartalomkészítőket egyaránt foglalkoztat. Így rengeteg fiatal számára az e-sport nem végállomás, hanem belépő egy technológiai vagy kreatív karrierbe: a játékfejlesztés, a szoftvermérnökség, az UX-tervezés vagy épp a streamelés és a digitális tartalomgyártás irányába – teszi hozzá mindehhez a HR portál.
Más nemzetközi elemzések kapcsán pedig azt is megjegyzik, hogy a rendszeres, strukturált videójáték-használat több, a munkaerőpiacon értékes készséget fejleszthet. A játékosok gyakran erősödnek stratégiai gondolkodásban, problémamegoldásban és gyors döntéshozatalban, miközben megtanulnak csapatban együttműködni és stresszhelyzetekben teljesíteni. De a videójátékozásnak nyilvánvalóan kockázatai is vannak. A WHO legutóbbi, a fiatalok digitális eszközhasználatát vizsgáló jelentése szerint a problémás játékhasználat bizonyos esetekben összefüggésbe hozható szorongással, alvászavarokkal és mentális kimerüléssel. Más, e-sportolókat vizsgáló nemzetközi tanulmányok pedig arra is rámutatnak, hogy a versenyszintű játék fokozott stresszt, kiégést és teljesítményszorongást okozhat, ha nincs megfelelő egyensúly a játék, a tanulás, a mozgás és a társas élet között – emeli ki a szakportál.
Forrás: economx.hu
