A magyar munkaerőpiacon megnőtt az az idő, amíg egy-egy pozíciót elfogadnak az álláskeresők. Ugyanakkor komoly szaktudást igénylő állások esetében nehezen találnak megfelelő embert a cégek.
Az inflációs nyomás hatására nem fogadják el a felkínált lehetőséget az álláskeresők, hanem magasabb fizetés fejében máshoz fordulnak, így erősen stagnál a magyar munkaerőpiac. Különösen nehéz és hosszú folyamat magas beosztású vagy speciális szakértelmet igénylő pozíciókra megfelelő embert találni. Tavaly elhúzódott a szakemberek toborzási ideje: a válaszadók 40 százaléka szerint legalább 5-8 héttel hosszabbodott meg a folyamat. Egy sikeres felvételi eljárás után a munka visszautasításának az oka 55,1 százalékban az elvártnál alacsonyabb bér, 43,6 százalékban pedig egy ellenajánlat a korábbi munkáltatótól.
Megugrott a külföldi vendégmunkások száma
Egyelőre nem terjedt el Magyarországon a kiszervezett toborzási szolgáltatás használata, amivel a munkáltatók sok időt spórolnának és megkönnyítenék a HR-csapatok munkáját. A HR-esek először jellemzően a jelöltek szakmai tapasztalatait mérik fel a felvételi folyamatban, majd ellenőrzik az interjúkon a nyelvi készségeket és megoldatnak egy próbafeladatot. Az ország nagy részén, nem csak a fővárosban, jelentősen megugrott a külföldi vendégmunkások száma az utóbbi 7-8 évben. A növekedést egy ideig visszafogták a koronavírus-járvány okozta utazási korlátozások, de azóta fellendült a bevándorlás. Mára az ország különféle pontjain, bármely megyében találkozhatunk külföldi munkavállalóval.
A kormány a tervezett 500 ezer új munkavállaló elérése érdekében 2-300 ezerre emelné a vendégmunkások számát Magyarországon, amivel régiós összehasonlításban még mindig az egyik legkisebb számban foglalkoztatna külföldi munkavállalókat az ország. A hazánkkal nagyjából megegyező méretű munkaerőpiaccal bíró Csehországban jelenleg mintegy 700 ezer, Ausztriában egy millió, a Magyarországtól négyszer nagyobb Lengyelországban pedig körülbelül 2 millió a vendégmunkás (zömében ukránok, akiknek száma a háború kitörése után megugrott).
Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönző és toborzó Prohuman ügyvezető igazgatója szerint először meg kell találni a magyar munkaerőpiacon lévő rejtett tartalékokat, azután jöhet szóba a vendégmunkások bevonása kontrollált körülmények között. A vállalkozásoknak viszont számos területen nem áll módjában olcsóbb magyar dolgozókat felvenni. Magyarország a régió országaihoz képest versenyelőnyt tudott szerezni azzal, hogy engedélyezte a hiányszakmákban a vendégmunka igénybevételét, így a jelenlegi nehéz – munkaerőpiaci szempontból túlfeszített időszakban is – tud az ittlévő és a jövőben beérkező beruházásokhoz munkaerőt biztosítani, míg a régió többi országa folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd – nyilatkozta az ügyvezető, aki szerint ez a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető.A számításaik szerint egy vendégmunkás három magyar munkahely megmaradásához is hozzájárulhat.Ráadásul több beruházás is nagyobb eséllyel kerülhet Magyarországra, ha hazánk biztosítani tudja az elégséges munkaerőt.
Forrás: napi.hu
