Nem véletlenül kedvelik a nők az otthonról végezhető munkát, miután változatlanul rájuk hárul a háztartási munka nagyobb része. Így jobban össze tudják hangolni a kétféle munkát.
Az otthoni munkavégzés mára a globális munkakultúra szerves része lett, a mentális egészségre gyakorolt hatása azonban továbbra is élénk vita tárgya. Vajon valóban jót tesz a home office? Ha igen, kinek, milyen formában és miért? Ezekre a kérdésekre keresett választ egy friss kutatás, amelyről a ScienceAlert is beszámolt.
A vizsgálat több mint 16 000 ausztrál munkavállaló adatait elemezte közel 20 évet felölelve és meglepő nemi különbségeket tárt fel. A kutatók a HILDA (Household, Income and Labour Dynamics in Australia) hosszú távú felmérés adatait használták, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazokat az embereket évről évre kövessék. A COVID–19 járvány két évét (2020–2021) tudatosan kizárták, hogy az eredményeket ne torzítsák a pandémiához kötődő rendkívüli stresszfaktorok.
Az elemzés két fő tényezőre fókuszált: az ingázás időtartamára, valamint a home office és a hibrid munkavégzés mentális egészségre gyakorolt hatására. Fontos újdonság volt, hogy a kutatók külön vizsgálták a jó és a rossz mentális állapotban lévő munkavállalókat, így pontosabban láthatóvá vált, kik a legérzékenyebbek a munkaszervezési változásokra. Az ingázás hatása: főként a férfiaknál számít Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy az ingázás mentális terhei nem egyformán érintik a nőket és a férfiakat. A nők esetében az utazási idő növekedése nem mutatott kimutatható negatív hatást a mentális egészségre. A férfiaknál viszont – különösen azoknál, akik eleve rosszabb mentális állapotban voltak – a hosszabb ingázás egyértelműen rontotta a jóllétet. A hatás nem drámai, de mérhető: egy plusz félórás egyirányú ingázás mentális szempontból nagyjából egy 2%-os háztartási jövedelem csökkenéssel egyenértékű terhelést jelentett.
A legnagyobb javulást azoknál a nőknél mérték, akik: jellemzően otthonról dolgoztak, de heti 1–2 napot továbbra is irodában vagy telephelyen töltöttek. Ez a hibrid modell különösen a rosszabb mentális állapotban lévő nőknél hozott látványos eredményt: a mentális egészségük javulása egy 15%-os háztartási jövedelemnövekedés hatásával volt összemérhető. A kutatás szerint ezek az előnyök nem pusztán az ingázási idő megtakarításából fakadnak. A home office más pozitív hatásai is szerepet játszanak, például: alacsonyabb stresszszint, nagyobb autonómia, könnyebb munka–magánélet összehangolás.
Érdekesség, hogy az alkalmi vagy ritka otthoni munkavégzés nem hozott érdemi javulást, míg a teljes munkaidős home office hatása kevésbé volt egyértelmű – részben azért, mert kevesen dolgoztak így hosszú távon. Miért nincs hasonló hatás a férfiaknál? A férfiaknál a kutatás nem mutatott ki statisztikailag megbízható mentális egészségjavulást a home office hatására, függetlenül attól, hogy hány napot dolgoztak otthonról. A kutatók szerint ennek több oka lehet: a háztartási és gondozási feladatok továbbra is aránytalanul a nőkre hárulnak, a férfiak társas kapcsolatai gyakrabban kötődnek a munkahelyhez, az elszigetelődés náluk könnyebben ellensúlyozza a rugalmasság előnyeit.
A legfontosabb tanulság, hogy a rosszabb mentális egészségi állapotban lévő munkavállalók reagálnak legérzékenyebben mind az ingázásra, mind a munkavégzés helyére. A nők esetében a hibrid home office jelent komoly mentális támogatást. A férfiaknál elsősorban az ingázás csökkentése segít. Ezzel szemben a jó mentális állapotban lévő dolgozóknál a munkavégzés helyének hatása jóval kisebb, még ha a rugalmasságot továbbra is értékelik. HR-tanulság: a rugalmasság nem gendersemleges. A ScienceAlert által ismertetett kutatás egyik legfontosabb üzenete HR-szempontból az, hogy a rugalmas munkavégzés nem egyformán hat mindenkire. Az egységes visszarendelési vagy home office-szabályok figyelmen kívül hagyhatják azokat a csoportokat, amelyeknek a legtöbbet segíthetnének.
Forrás: hrportal.hu
