Európában a nők jóval kevesebbet keresnek ugyanazon munkáért is, mint a férfiak. Annak ellenére, hogy már 1975-ben uniós irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést a nemek között. Az is viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy cégnél az első számú pozícióban nő legyen, és jellemző, hogy bizonyos szakmákban jelentősen alulreprezentáltak a nők.
Van olyan cég is, amelyik változtatni szeretne ezen a trenden, a Continental például 2020-ra 16%-ra emeli női vezetői arányát. A férfiak és nők fizetése közt máig óriási szakadék tátong: az Eurostat 2017-es átlagbérek alapján készült összevetése szerint például Magyarországon 14,2 százalékkal alacsonyabb a nők bruttó fizetése, mint a férfiaké. Az Európai Unió statisztikai hivatalának adataiból az is kiderül, hogy a cégvezetői pozíciókban levők közül Magyarországon mindössze 14,5 százalék nő – az EU-átlag sem túl magas, azonban a magyarországi adatoknál azért magasabb: 25,3 százalékos. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy cégnél az első számú pozícióban nő legyen. Helyettes pozícióban már sokkal gyakoribb, a középvezetői szinten pedig azt lehet látni, hogy kiegyensúlyozott a férfi-nő arány – mondta korábban a Portfolio-nak Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének professzora, a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának társigazgatója, hozzátéve, a nők sokkal gyakrabban töltenek be felsővezetői pozíciót a közszférában, mint a magánszférában.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a tudományos életben és a mérnök között is alulreprezentáltak a nők. Magyarországon különösen rossz a helyzet: mindössze 25 százalékos a női tudósok, mérnökök aránya.
Forrás: portfolio.hu
