Egyes területeken hiány van a munkaerőből, ami a fejlődést akadályozza a cégeknél. Toborzási nehézségekkel küzdenek, ami megyénként eltérő mértékű. A tapasztalat nélküli fiatalokra csak kevés cég nyitott.
Egyes vármegyékben vadásszák a szakmunkásokat, máshol már a stagnálás az úr. Kiderült, mely szektorokban várható robbanás, és kik azok a munkavállalók, akik előtt 2026-ban bezárulhatnak a kapuk. Munkaerőpiaci prognózis 2026-ra – ezzel a címmel szervezett évindító szakmai kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztálya. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb, több mint 6000 vállalat megkérdezésével készült kutatása felemás képet fest a magyar munkaerőpiacról. Bár a cégek többsége továbbra is bővítésben gondolkodik, a növekedési kedv megtorpanni látszik, a szakképzett fizikai munkaerő hiánya továbbra is a gazdaság egyik legfőbb gátja marad.
A 2026-os évre vonatkozó foglalkoztatási várakozások országos egyenlegmutatója 23 ponton áll. Bár ez az érték még mindig azt jelzi, hogy jóval több vállalat tervez létszámbővítést, mint -leépítést, az optimizmus láthatóan lohad: fél évvel korábban ugyanis még 29 ponton állt ez a mutató. Az országos kép azonban komoly területi egyenlőtlenségeket mutat. Míg Nógrád és Heves vármegye vállalkozásai kiugróan bizakodóak (31,3 pont), addig az északkeleti régió másik véglete, Borsod-Abaúj-Zemplén megye stagnáláshoz közeli állapotba került (mínusz 0,5 pont), ahol a bővítési és leépítési szándékok gyakorlatilag kiegyenlítik egymást.
A kutatás rávilágít, hogy a munkaerő iránti kereslet nem egyenletesen oszlik el a különböző végzettségi szintek között. A kutatás szerint a gazdaság motorját a szakképzett fizikai dolgozók jelentik: ebben a szegmensben a legmagasabb a jelenlegi kereslet, és a várakozások szerint ez a tendencia a jövőben is tovább erősödik. Hasonlóan stabil, bár mérsékeltebb növekedés várható a diplomás és nem diplomás szellemi munkakörökben is. Ezzel szemben a szakképzetlen fizikai munka iránti igény megtorpant; bár a vállalatok még keresik ezeket a munkavállalókat, a várakozások ebben a kategóriában romló tendenciát mutatnak.
A bővítési terveket komolyan hátráltatja a munkaerőhiány.
A legalább tíz főt foglalkoztató cégek 12 százaléka számolt be komoly toborzási nehézségekről. A probléma legégetőbb pontja ismét a szakképzett fizikai állomány: a vállalkozások közel 10 százaléka képtelen megfelelő szakembert találni ezekre a posztokra. A toborzási krízis földrajzilag is koncentrálódik: a dunántúli régióban, különösen Somogy, Tolna és Vas megyében a cégek több mint negyede, néhol harmada küzd azzal, hogy feltöltse üres álláshelyeit.
A fiatalok munkaerőpiaci szerepe aggasztó trendet mutat: a 2018-as időszak óta a pályakezdőket alkalmazó cégek aránya közel a felére esett vissza, és jelenleg 7 százalék körül mozog. A frissen végzetteknek leginkább a vendéglátásban és az iparban van esélyük az elhelyezkedésre, míg a szállítási és pénzügyi szektor kifejezetten zárkózott az irányukba. Különösen beszédes a cégméret szerinti megoszlás: a pályakezdők foglalkoztatása szinte kizárólag a nagyvállalatok terepe. Míg a 250 fő feletti cégek közel 60 százaléka nyitott a tapasztalat nélküli fiatalokra, addig a kisvállalkozásoknál (tíz fő alatt) ez az arány az 5 százalékot sem éri el.
Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének országos elnökhelyettese azonban hozzátette: a munkaerőpiacon a diplomások még mindig sokkal értékesebbek, mint a szakképzettek, függetlenül attól, hogy egy-egy szakképzett tevékenységre nagyobb az igény. „Összességében egy tudásalapú gazdaság irányába kell indulni: ez hosszú távon előbbre visz, nagyobb GDP-t és nagyobb hatékonyságot is tud eredményezni” – tette hozzá.
Forrás: vg.hu
