Folyamatosan emelkednek az átlagbérek a statisztika szerint, azonban a férfiaké még mindig jóval több a nőkhöz képest. A friss statisztikai adatokat több szempontból vizsgálták.
Még mindig hatalmas a különbség a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak és nők bruttó átlagbére között, de a munkaerőpiacon legaktívabb és legnagyobb arányban jelen lévő fiatalok sem állnak jobban – ez derül ki a KSH friss kiadványának számaiból. Egyre jobban halad a kormány a még tavaly kitűzött cél, az egymilliós átlagbér felé – legalábbis ez derül ki a KSH nemrégiben közzétett adatsorából. A bruttó átlagkereset a tavalyi utolsó negyedévben már elérte a 686 ezer forintot, ami azért is komoly eredmény, mert 2020 elején ez a szám alig volt 400 ezer forint.
Igaz ugyanakkor az is, hogy ha az előző év azonos időszakához, vagyis ebben az esetben az utolsó negyedévhez mérjük, akkor 2024 utolsó három hónapja a legkisebb mértékű volt az emelkedés tekintetében: mindössze 11 százalékkal nőtt az év/éves érték. A KSH keresetekre vonatkozó statisztikáiban mélyebben elveszve az is kiderül, hogy a wage gap jelensége még mindig komolyan jelen van az országban: bruttó átlagbért tekintve a férfiak csaknem százezer forinttal visznek többet haza átlagosan, mint a nők.
Emellett megnéztük azt is, hogy mely munkakörökben kaszálhatunk a legtöbbet, és melyik területen volt az előző évhez képest a legnagyobb az emelkedés mértéke. Rögtön egy érdekességet fedezhetünk fel, ha megnézzük a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetének számait a tavalyi évre vonatkoztatva. Bár az átlagbéremelkedés a közlemények szerint is folyamatosan növekszik, a tavalyi harmadik negyedévben ez a lendület megtört, és csökkenést regisztáltak az adatokban. A bruttó átlagbér ezután megrázta magát, és az év utolsó három hónapjában megint növekedett, és december 31-én már 686 ezer forint felé nőtt, ami természetesen a valaha volt legmagasabb szám.
Nem állunk azonban ennyire jól, ha a százalékos változást nézzük. Ezt az adatot az előző év azonos időszakához képest mutatja a KSH, és a tavalyi utolsó negyedévre vonatkozóan az jött ki, hogy alig tizenegy százalékkal volt az érték magasabb, mint egy évvel azt megelőzően. Ebben az összehasonlításban, egész évben csökkenést realizálhattunk: az év elején a tavalyi évhez mérten még 14 százalék volt a növekedés mértéke.
Korosztály statisztika
A legtöbbet a munkaerőpiacon leginkább aktív és persze legnagyobb számban jelen lévő kereseti korcsoport, a 25-54 évesek vihették haza, a bruttó átlagkereset náluk 713 ezer forintot tett ki. Az már sokkal inkább érdekes kérdés, hogy vajon az 55-74 éves korcsoportban miért sokkal magasabb a bér, mint a fiataloknál, akik között persze sok a pályakezdő. Valószínűbb, hogy az idősebb munkavállalóknál már sokkal több a kedvezmény és más korpótlékok, ami jelentősen megdobja a kereseteket is.
A 15-24 évesen lemaradása azonban így is döbbenetes az utánuk jövő korosztályhoz képest: utóbbiak másfélszer többet visznek haza. Még érdekesebb adatokat láthatunk, ha ránézünk, hogy százalékban kifejezve milyen mértékben növekedett a bruttó átlagkereset. A 2023-as év utolsó három hónapjában még az is előfordult, hogy a legfiatalabb kereső korosztály bére nagyobb ütemben növekedett a 25-55 közöttieknél, aztán ez a különbség 2024 elejére elmosódott: mostanra azonban szintén nem a „középső csoport”, hanem az 55-74 évesek állnak a legjobban, ha a százalékos növekedést nézzük.
A 25-54 évesek kereseti növekedése eközben éppen elérte a 12 százalékot. Lássuk most a bevezetőben emlegetett „wage gap”-et, vagyis azt, hogy még mindig sokkal több pénzt visznek haza a férfiak átlagosan, mint a női dolgozók. Nagyon úgy látszik, hogy ebben szemernyit sem sikerült előrelépni: a tavalyi év utolsó negyedében a férfiak bruttó átlagkeresete 98 ezer forinttal volt magasabb, mint a nőké. Ez a százezer forint körüli differencia ráadásul állandósult, még másfél évvel ezelőtt is volt olyan időszak, amikor ezt a bűvös határt át is lépte az emlegetett különbség.
Forrás: penzcentrum.hu
