Németországban is nő a szegények aránya és a középosztály helyzete is romlott. Egy felmérés szerint eluralkodott a társadalomban az aggódás a jövő miatt. A munkaerőpiaci helyzet is számos problémát vet fel az országban.
Nemcsak a gazdaságkutatók jelentéseiben tükröződik a német válság, hanem az emberek is érzik a bőrükön a jólétet fenyegető állapotokat, olyannyira, hogy fő nyugati partnerünknél már eluralkodni látszik a pánikhangulat. A Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet (WSI) legújabb tanulmányában megállapította: Németországban történelmi magasságokba ugrott az általános félelem attól, hogy a családok jövedelmi helyzetének romlásával nem lehet fenntartani a megszokott életszínvonalat, sőt, egyre többen tapasztalják az elszegényedést.
Jelentősen nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség
A polgárok megélhetéssel kapcsolatos aggodalma a koronajárvány és az inflációs robbanás óta az egekbe szökött – fogalmaz a társadalomkutatók friss, reprezentatív felmérése. Rámutatnak: az átlagjövedelmek alsó felébe tartozók lényegesen több mint fele, de a felső középosztályba tartozóknak is csaknem 47 százaléka tart attól, hogy a válságban nem tudja megőrizni az eddigi életszínvonalát. Sőt, maguk a kutatók is történelminek minősítik, hogy 2010-hez képest mintegy három százalékkal nőtt a szegénységgel érintett társadalmi réteg aránya, vagyis azoké, akik a mediánbér hatvan százalékánál kevesebbet keresnek.
A németeknél sem ismeretlen fogalom a mélyszegénység: minden tizedik ember a középjövedelem felénél kisebb összegből kell gazdálkodjon havonta, ez pedig minden korábbinál jelentősebb életszínvonalromlást jelent. A szegények csoportja 2010 óta nemcsak nőtt, hanem szegényebb is lett a középosztályhoz képest – idézi Dorothee Spannagelt és Jan Brüllet, a tanulmány felelőseit a Die Zeit, akik részletezték a pénztelenség társadalmi következményeit. Eszerint azok, akiknek mindennapos anyagi nehézségeik vannak, elfordulnak az aktuális politikai rendszertől – sokan elvesztették a szövetségi kormányba vetett bizalmukat.
Emellett a szociális kapcsolatok is sérülnek: a fogyasztást sokkoló infláció következtében egyre többeknek nem jut pénze olyan közös kikapcsolódásokra, mint a mozilátogatás, az utazás, a szabadidős programok – a beszűkült lehetőségek miatti elbizonytalanodás a középosztálybelieket is nagy arányban sújtja. A rossz társadalmi hangulatot az is tetézi, hogy a gazdasági szereplők válsága már közvetlen bénítja a foglalkoztatást.
A munkaerőpiac helyzete a németeknél hónapok óta romlik
Az Ifo új felméréséből kiderült: az új alkalmazottak száma 2020 óta mostanra a legalacsonyabb szintre süllyedt, miközben felgyorsult az elbocsátási hullám. A müncheni kutatóintézet szerint a szeptemberi 94 pont után már csak 93,7 pontot ért el októberben a vállalatvezetők körében mért foglalkoztatási barométer – a cégek a legjobb esetben is inkább nem töltik fel az üres álláshelyeket, bár a többség már inkább a leépítés felé hajlik.
Az Ifo szerint a nehéz rendelési helyzet következtében kevesebb alkalmazottra van szükség a termelési területeken, több iparágban, például az autógyártásban, illetve a kereskedelemben, de például enyhe létszámbővülést feltételeznek a szolgáltatók körében, az építőiparban, az IT szektorban és a turizmusban. Szakértők azt jósolják, hogy Európa legnagyobb gazdasága idén már második éve nem fog növekedni és egyes becslések, például a Német Kereskedelmi és Iparkamara saját felmérése szerint 2025-ben is csak stagnál a teljesítmény.
Mint megírtuk, a tartós visszaesés miatt az energiaintenzív ágazatok és a gyengélkedő autóipar nemzetközi szinten jelentős német szereplői is drasztikus lépésekre kényszerülnek. Így például a Volskwagen gyárbezárásai mellett a világ legnagyobb autóipari beszállítója, a Bosch is többezer fős leépítéseket tervez több országban. A mélyrepülés az ipar energiafelhasználásából is látszik: tavaly a német cégek összesen 3282 petajoule energiát fogyasztottak, ami 7,8 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben, és idén még kisebb a fogyasztásuk – közölte hétfőn a wiesbadeni Szövetségi Statisztikai Hivatal.
Forrás: economx.hu
