A kormány szerint javult a foglalkoztatottság, az elemzők szerint ennél összetettebb a helyzet hazánkban. A szakemberek szerint a foglalkoztatottság mérséklődésében az is szerepet játszik, hogy a munkáltatók kivárnak az új munkaerő felvételével.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024 októberében közel 4,7 millióan dolgoztak, azaz immáron több mint egy éve tartósan magas szinten, 4,7 millió körül mozog a foglalkoztatottak száma. Az októberben látott minimális csökkenés abból adódik, hogy tavaly ősszel a foglalkoztatottak száma történelmi mértékben kiemelkedő szinten állt. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kommentálta a KSH októberi munkaerőpiaci adatait: a kormányzat kiemelt célja 2010 óta egyértelmű: aki akar és tud, az dolgozhasson.
Hároméves bérmegállapodás
Az elért eredmények szemmel láthatók, a munkaalapú társadalom megerősödött, a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már egymillióval többen dolgoznak Magyarországon. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány teljesítette a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv első pontját, a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás jött létre. Ennek eredményeként a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal, 328 600 forintra, 2027-re 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedhet, ezzel megalapozva a négyszeres növekedést 2010-hez képest.
A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat. Nekik „csúsztatva” kell majd fizetniük a megnövekedett szociális hozzájárulási adót, tehát 2025-ben a 2024-es, 2026-ban a 2025-ös, míg 2027-ben a 2026-os értéknek megfelelően kell befizetniük. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a részletes adatok alapján azt látni, hogy októberben a gazdaságilag aktívak száma hibahatáron belüli minimális csökkenést mutatott és ezzel párhuzamosan az inaktívak csoportjának létszáma csekély mértékben csökkent. Ez utóbbi vélhetően a népességfogyásból és a nyugdíjba vonulásból eredhet.
A háromhavi mozgóátlagos adatok esetén csak egy kicsit mozgalmasabb a kép. A foglalkoztatottak száma 5500 fővel mérséklődött, amely létszám nagyjából ötöde növelte csupán a munkanélküli létszámot. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a szezonális munkák kifutása okozhatta a foglalkoztatás enyhe mérséklődését. Komoly strukturális változás nem körvonalazódik a munkaerőpiacon. Mindezek alapján továbbra is tartjuk azon nézetünket, hogy a munkaerőpiac feszes, ami így érdemben befolyásolja a bérezési döntéseket is.
A szezonális foglalkoztatás befolyásoló lehet
Az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják. Egyrészt a tél további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás emelkedhet, ami segítheti a ráták lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben beindulna az építőipar, párhuzamosan a javuló rendelésállományokkal és folytatódna a szolgáltatások teljesítményének növekedése. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető makrogazdasági elemzője szerint a szezonálisan kiigazított adatok alapján nagyságrendileg hasonló ütemű mérséklődést mutatnak az adatok a megelőző 3 hónapos időszakkal összevetve, vagyis a munkaerőpiac gyengébb teljesítményében az utóbbi időszak folyamatai játsszák a nagyobb szerepet.
A foglalkoztatási helyzetet érdemben a gazdasági környezet befolyásolja. A gyengébb növekedési kilátásokra válaszul a munkáltatók visszafogják felvételi szándékaikat és a megüresedő állásokat, például nyugdíjba vonulás vagy felmondás okán, nem is feltétlenül töltik fel azonnal. Vagyis lelassul a munkaerőpiac belső dinamikája, az álláskeresők is csak lassabban tudnak elhelyezkedni. A másik részről viszont igyekeznek megtartani a meglévő munkaerejüket arra tekintettel, hogy ha a kereslet rendeződik, akkor az új munkavállalók felvétele csak jelentős költségek mellett, illetve hosszadalmas folyamat keretében következhet be.
A foglalkoztatással szemben az aktivitás kismértékben emelkedett a megelőző évi szintjéhez képest, vagyis az elmúlt időszakban már lassulást mutat az a folyamat, hogy egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra. A foglalkoztatás kismértékű csökkenése és a változatlan aktivitási szint együttesen eredményezték a munkanélküliség éves bázisú, 16 ezer fős növekedését. Ugyanakkor a 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig alacsonynak tekinthető historikus összevetésben.
Forrás: vg.hu
