A kormányzat szerint kedvezően alakulnak a munkaerőpiaci adatok, egyre többen jelennek meg a munka világában, ugyanakkor a regisztrált munkanélküliek száma csökkent. Az eredmények a
foglalkoztatottság növelését célzó intézkedéseknek köszönhetőek az államtitkár szerint.
Az előző év azonos időszakához képest több mint 21 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a 15–74 éves korosztályban, de negyedéves alapon is bővülést mutatnak a szezonálisan kiigazított adatok. A foglalkoztatás bővülése teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, itt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest 26 ezer fővel nőtt, ami mögött a gazdasági teljesítmény fokozódása húzódik meg. Ezt mutatja az is, hogy ágazati bontásban is elsősorban a szolgáltató szektorban nőtt a foglalkoztatottak száma, amely terület az elmúlt időszakban leginkább támogatta a gazdasági növekedést.
Kismértékben, statisztikai hibahatáron belül emelkedett a külföldi telephelyen dolgozó, de magyarországi háztartásban élő munkavállalók száma is, azonban a második negyedéves 106 ezer fős létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járvány előtt tapasztalt szinttől. Jelentősen, több mint 12 ezer fővel, 60 ezerre csökkent a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma is.
Emelkedett az aktivitás is: a második negyedévben a 15–74 éves korosztálynak már a 68 százaléka megjelent a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként. Az aktívak számának növekedési üteme ugyanakkor fokozatosan lassul, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta is már mérséklődésnek indult, a második negyedévben a munkaerőpiacon megjelenőknek csak a 4,3 százaléka nem rendelkezett álláshellyel.
A gazdasági növekedés fokozódásával várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet.
Ennek forrását egyrészről a munkanélküliek jelenthetik, aminek köszönhetően a munkanélküliségi ráta az idei év átlagában 4 százalék alá, majd jövőre 3,7 százalékra mérséklődhet. Ám az inaktívak között is még jelentős számban található a munkaerőpiacra bevonható munkaerő, a KSH több mint 300 ezer főt tart számon mint potenciális munkaerő-tartalék.
Körükben eltérő tényezők, például a képzettségi szint vagy a földrajzi elhelyezkedés jelenti a legnagyobb korlátot, az ő munkaerőpiaci integrációjukban jelentős segítséget jelenthetnek az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati programok, mint a 30 év alattiak számára rendelkezésre álló Ifjúsági Garancia Plusz program. Április 15-től lehet jelentkezni az uniós finanszírozású, közel 200 milliárd forintból megvalósuló Ifjúsági Garancia Plusz programra.
A projekt célja a fiatalkori inaktivitás megelőzése, illetve a 30 év alattiak foglalkoztatásának elősegítése, ami nagymértékben segítheti a nemzetgazdaság munkaerőigényének kielégítését. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: az idei nyár első hónapjának munkaerőpiaci adatai is a foglalkoztatottság növelését célzó kormányzati intézkedések eredményességét tükrözik. A munkaerőpiacra lépők többsége rövid időn belül el tud helyezkedni, amit a munkanélküliek számában és arányában havi alapon mutatkozó csökkenés is bizonyít.
Az államtitkár emlékeztetett: a kormány 2010 óta töretlenül azon dolgozik, hogy mindenki, aki tud és szeretne, munkába állhasson, legyenek azok fiatalok az egyetem mellett, anyák gyermekeik nevelése közben vagy idősebbek a nyugdíj mellett. Így a 2010 előtthöz képest ma már 1 millióval többen dolgoznak, átlagosan több mint háromszor magasabb fizetésért, miközben a regisztrált álláskeresők száma továbbra is történelmi mélyponton van.
Forrás. makronom.eu
