A spanyol törvénytervezet értelmében, amikor két, az egyetem által alkalmasnak ítélt ember jelentkezik egy tudományos munkakör betöltésére, akkor a női jelentkezőt kell előnyben részesíteni. A spanyol kormány felsőoktatási reformja a nemi egyenlőség nevében törvénybe iktatja a diszkriminációt.
Nagy port kavart Manuel Castells baloldali politikus törvénytervezete Spanyolországban, amely lehetővé tenné, hogy a jövőben a felsőoktatásban pozitív diszkriminációban részesítsék a nőket az akadémiai életben. A szociológusból lett miniszter a törvénnyel el szeretné érni, hogy egyre több nő válassza a tudományos pályát, ezért az egyetemeket és főiskolákat arra kötelezné, hogy a megüresedett álláshelyeket nőkkel töltsék fel. A törvénytervezet értelmében, amikor két, az egyetem által alkalmasnak ítélt ember jelentkezik egy tudományos munkakör betöltésére, akkor a női jelentkezőt kell előnyben részesíteni. A spanyol felsőoktatási intézmények a törvénytervezet kapcsán az „egyező alkalmassági feltétek” szókapcsolatot tartják igazán aggályosnak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem a felkészültebb, tapasztaltabb jelentkezőt kell felvenni, hanem a legalkalmasabbnak ítélt jelöltet. Ezzel az objektív, teljesítményalapú elbírálás helyett egy olyan rendszer lépne életbe, ami az érdemet és munkát feláldozza a pozitív diszkrimináció oltárán. Roberto Blanco, a Santiagói Egyetem alkotmányjogásza szerint a tervezet egyértelműen alkotmányellenes. Szembe megy az esélyegyenlőség elvével, hiszen amikor két ember egymás vetélytársa, a jelentkezők nemét nem szabad figyelembe venni. A nem semmilyen esetben sem lehet alapkritérium – hangsúlyozza az egyetemi oktató. Utóbbival úgy tűnik, sok másik felsőoktatási intézmény és oktató is egyetért. Arról nem is beszélve, hogy a tervezetet nem előzte meg semmilyen felmérés vagy konzultáció, amely indokolta volna a nők ilyen szintű előnyben részesítését – jegyezte meg Teresa Freixes, a Barcelonai Autonóm Egyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója. Ugyanakkor nemcsak alkotmányjogi aggályok merültek fel: a tervezet uniós jogba is ütközik. A nők abszolút előnyben részesítését a férfiakkal szemben az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította az Európai Unió Bíróság. A Kalanke-ügyben úgy rendelkezett a Bíróság, hogy a diszkrimináció tilalmába ütközik minden olyan intézkedés, amely a magasabb pozíciók betöltésénél, amennyiben a női és a férfi jelölt között nincs képzettségbeli eltérés, a nőt részesítené előnyben. 1998-ban a Marshall-ügyben pedig egyértelművé tették, hogy preferenciaszabály kidolgozható, a női jelölt előnyben részesítése viszont csak objektív kritériumok alapján történhet. Ezzel a döntéssel menne most szembe a spanyol kormány. A törvénytervezet továbbá előírja a felsőoktatási intézmények számára, hogy belső szabályzatot hozzanak létre a szexuális zaklatási ügyekkel szembeni fellépésre, valamint kötelező lesz fizetési nyilvántartást vezeti, hogy „a nemek közti bérszakadékot végleg felszámolják”. A teljesítményalapú munkaerőtoborzás és bérezés kivezetése a felsőoktatásból a kommunikáció szintjén a gender-ideológiából ismert „egyenlőség és sokszínűség” nevében történik, miközben valójában pont ennek ellenkezőjét valósítja meg a Sánchez-kormány. Valószínűleg a jobboldali Néppárt, illetve a VOX nem nézik majd ölbe tett kézzel az eseményeket, így könnyen lehet, hogy a törvénnyel kapcsolatban az alkotmánybíróságé lesz az utolsó szó.
Forrás: precedens.mandiner.hu
