Fontos, hogy a válsághoz és a költségek növekedéséhez hogyan alkalmazkodnak a vállalatok, munkaadók: elbocsátással vagy a gyorsabb visszapattanás lehetőségét figyelembe véve inkább megtartással.
A kockázatkezelésben pedig a HR-nek is döntő szerepe lehet. Bár a munkaerőpiacon egyelőre mintha mi sem történt volna, a gazdasági visszaesés elkerülhetetlen. A folyó fizetési mérleg hiánya akár 10% is lehet év végére, az infláció pedig, ha az elmúlt hónapok ütemében emelkedne, akkor akár a 30%-ot is elérheti – mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője a recruiTECH Blue konferencián.
Energiaválság és alkalmazkodás
Előadást tartott Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője, aki számos olyan tényezőről számolt be, amire jó ideje nem volt példa, így a bizonytalanságot csak tovább növelik. Először az elmúlt másfél év sokkhatásait sorolta fel az elemző, melyek egy része – a koronavírus utáni gazdasági helyreállás, sőt a járvány előtti szinthez képest bekövetkezett növekedés miatt – még csak most kezd igazán érződni. Az ellátási láncban fellépő problémák, a kereslet és kínálat nem egyszerre állt helyre, a példátlan globális energia áremelkedés, a tavaly óta emelkedő élelmiszerárak, majd a háború, és az uniós források bizonytalansága egyaránt befolyásolja a magyarországi helyzetet. Mint elmondta, az árak elszakadtak az előállítási költségektől, mert a termékekbe az ellátási kockázati tényezőket is beárazzák.
Többek között az egyre növekvő energiaköltségeket is, hiszen az áramár ilyen mértékű emelkedése példátlan. Az ársokk a GDP 10%-át elszipkázza, vagyis a megtermelt jövedelem 10%-a eltűnik az országból, így kereslet sem lesz belőle. Az adóterhek növekednek, a gazdaság finanszírozási képessége romlik, a folyó fizetési mérleg hiánya akár a 10%-ot is elérheti – jelezte Madár István. Eközben a forint árfolyama romlik, a külső adósságok pedig növekednek.
Az EU gazdasági visszaesése a magyarországi vállalatok piacát és bevételeit is csökkenti. A külkereskedelmi mérleg jelentősen romlik, míg tavaly még 2 milliárd euró pluszt produkált, addig idén várhatóan 5 milliárd euró mínuszban lesz. A kereslet addig nőtt, amíg nőttek a reálbérek, azonban az elmúlt hónapok inflációs üteme ezt a növekedést már elviszi. Ha az infláció ilyen mértékben nő, mint ezekben a hónapokban, akkor az elemző szerint akár a 30%-ot is elérheti év végére. A reálbér az előző félévben még növekedett, a harmadik és negyedik negyedévben azonban már csökkenésre lehet számítani. Így a magyar vásárlóerő a következő másfél évben várhatóan gyengül.
Recesszió
A recesszió idén biztosan, de várhatóan jövőre is velünk marad. Madár István szerint a vállalatoknak is egyre erőteljesebben kell alkalmazkodniuk a helyzethez, ám erősen függ az adott iparágtól is. Egyes esetekben az alkalmazkodás áremelést, a költségeken történő spórolást, béremelés elhalasztását jelentheti, drasztikusabb helyzetben pedig elbocsátást, csődöt. Vannak olyan területek, ahol már látszik, hogy elindultak ezek a folyamatok. Ugyanakkor a vállalatok többségénél egyelőre inkább a felvételi kedv csökkent, a foglalkoztatás stagnál, egyelőre nem engedik el a munkaerőt.
A munkanélküliség még nem nőtt, ennek az is az oka, hogy ha valaki például egy vállalkozás bezárására kényszerül, az nem munkanélküliként jelenik meg a statisztikában, hanem inaktívvá válik a munkaerőpiacon. Ugyanakkor vannak szektorok, ahol még most is akár százas nagyságrendben toboroznak, a még megkezdett beruházásokhoz hiányzik a munkaerő. Az elemző szerint az elmúlt időszak munkaerőhiánya megtanította a vállalkozások nagy részét arra, hogy a munkavállaló érték, akit, amíg lehet, meg kell tartani.
Ugyanis, ha a recesszió után jönne egy, a koronavírus utánihoz hasonló gyors felpattanás, akkor a munkáltatók megint bajban lennének, mert nehezen tudnák az adott esetben újból megélénkülő keresletet kiszolgálni termelő kezek hiányában. Az alapvető kérdés – hiszen most még nagyon a folyamat elején tartunk, így nem lehet tudni -, hogy meddig fog tartani a válság. A vállalatok nagy része még csak mostanában fogja kézhez kapni a megemelkedett energiaszámlákat, most kötik az új szolgáltatói szerződéseket, szembesülnek az új árakkal. A legnagyobb nehézség az energiaintenzív iparágakban (például az alapanyaggyártásban) és a turisztikában lehet, utóbbiban a wellness szállodákat érintheti leginkább hátrányosan a helyzet.
Munkaerő spórolás
A vezető elemző egy friss kutatást említett, amely szerint ugyanakkor mindössze a vállalatoknak csak a negyede mondta, hogy a munkaerőn spórolna a válságos helyzetben, és csak 4% zár be ténylegesen. Madár István szerint mivel a strukturális kihívások a válság után az előzőhöz hasonlóak lesznek, ezért az elbocsátásokat, a válsághoz való alkalmazkodási lépések közül minél hátrébb érdemes majd sorolni, és inkább megpróbálkozni a megtartással. A kockázatok csökkentésének egyik lehetősége a digitalizáció, ami erőforrás megtakarítást és mérhető működést jelent. A bevezetés általában a folyamatok standardizálásával is jár, amivel sok anomália kiküszöbölhető. Egyben a digitális rendszerekkel a vállalat információellátottsága, feldolgozása javul, vagyis a kockázatoknak kevésbé lesz kitéve.
Forrás:hrportal.hu
