Egyre több hazánkban tanuló külföldi szeretne munkát vállalni Magyarországon. Egyes szakemberek szerint foglalkoztatásuk segíthet enyhíteni a munkaerőhiányt.
Az egyre inkább szakemberhiánnyal küzdő magyar munkaerőpiac egyik megoldása lehet a sok közül a Magyarországon tanuló külföldi diákok bevonása. Számos előnye lehet alkalmazásuknak – derült ki a Kaluzsa Attila, a Fürge Diák iskolaszövetkezet régiós vezetőjének egy közelmúltbeli konferencián tartott előadásából. A 2019-es évben 2,9 millió olyan honfitársunk volt, aki betöltötte az 55. életévét, 2022-re a számuk elérte a 3,2 millió főt. Az elkövetkező években ez a tendencia folytatódni fog és egyre több szakember megy majd nyugdíjba – mondta a recruiTECH Blue kékgalléros toborzási konferencián Kaluzsa Attila a Fürge Diák Iskolaszövetkezet kelet-és nyugat-magyarországi területi igazgatója.
80 ezer betöltetlen álláshely
2020-ban 88 ezer diák kezdte meg valamelyik magyar tanintézményben a középfokú tanulmányait, ugyanebben az évben 205 ezren tanultak nappali tagozaton valamelyik felsőoktatási intézményben, vagyis ezekből a számokból is látszik, hogy nem várható elegendő számban a fiatalok beáramlása a munkaerőpiacra, nem tudnak lépést tartani a nyugdíjba vonulókkal. A KSH adatai szerint már most 80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon.
„Biztosak vagyunk benne, hogy ahogy a korábbi években is a munkaerő-piaci stagnálást, vagy visszaesést egy felívelés követte, most is ez következik, és kijelenthető, hogy a munkaerőpiac még több szakképzett munkavállalót fog felszívni.” Kaluzsa Attila megjegyezte: a 15 000 diákot és 1500 gyakornokot foglalkoztató Fürge Diák Iskolaszövetkezet tapasztalata szerint a fiatalok jelenthetik a következő megoldást a munkaerőhiányra. A magyarországi fiatalok mellett pedig a külföldi diákokkal is számolni kell. A cégek egy része már ma is foglalkoztatja őket a regionális igazgató szerint azonban sok vállalatnál még nem képezi ez a téma a mindennapok részét. Pedig több mint 43 ezer külföldi diák tanul valamelyik felsőoktatási intézményben, közülük 30 ezren nem az Európai Unió államaiból érkeztek.
A regionális igazgató megjegyezte: az OECD lefrissebb, 2022-es jelentése szerint a külföldi diákok között markánsan nő azok száma, akik a tanulmányaik mellett is munkát szeretnének vállalni, szakmai tapasztalatot szereznének. Sokan hosszú távon gondolkodnak Magyarországban. Szegeden, Pécsett, Debrecenben, illetve a Corvinuson és a Semmelweis Egyetemen is nagy számban tanulnak külföldi hallgatók, Szegeden nagyságrendileg 5000 nem magyar diák tanul, ami az ottani egyetemi polgárság 23%-a. A külföldi hallgatók többnyire a szomszédos országokból (Románia, Szerbia, Szlovákia) illetve Kínából, Indiából Vietnámból, Szaúd-Arábiából, Marokkóból érkeznek, és főként gazdálkodás-menedzsment, informatika, építészmérnök, gépészmérnök szakokon tanulnak.
A külföldi diákok száma a jövőben várhatóan tovább nő
Az egyetemek is igyekeznek arra, hogy a csökkenő magyar diáklétszámot külföldi diákokkal pótolják, így arányuk a jövőben várhatóan tovább nő majd. „Diákmunka-közvetítőként azt is tapasztaljuk, hogy egyre több cég érdeklődik a külföldi diákok foglalkoztatása iránt, mi pedig felelősséget érzünk abban, hogy a keresletet és a kínáltot közelebb hozzuk egymáshoz” – tette hozzá Kaluzsa Attila. A diákok nagy része valamilyen ösztöndíj révén kerül Magyarországra, ami a gyakorlatban elég kevés jövedelemnek bizonyul a fiatalok számára a havi megélhetéshez. Döntő többségüknek az ösztöndíjat ki kell egészítenie valamilyen pénzügyi forrással, ebből is következik, hogy sokan akarnak közülük valamilyen munkát vállalni.
„A tanulmányai elkezdésekor a nyelvtudásuk nem annyira biztos, illetve szakmai tapasztalatok híján vannak, így a fehérgalléros pozíciókat az ideérkezésük után csak kis számban képesek betölteni, a fizikai területeken viszont a tapasztalatok szerint kitűnően helyt tudnak állni és ott a szakmai tapasztalatokat szerezve, a képességeiket megcsillogtatva, a nyelvtudásukat is csiszolva később előre tudnak lépdelni majd a fehérgalléros pozíciók irányába” – véli a szakember.
A jelenlegi statisztikák szerint a Magyarországon egyetemre járó külföldi hallgatók41%-a dolgozik a tanulmányai mellett és 72%-a hisz abban, hogy az itt szerzett diploma növeli az esélyeit a nemzetközi munkaerőpiacon. A harmadik országbeli felnőtt munkavállalók foglalkoztatásához képest az onnan jövő diákok foglalkoztatása sokkal rugalmasabb és költséghatékonyabb. Ők ugyanis már itt vannak az országban, nem kell idehozni őket, mire a vállalatokhoz kerülnek és munkát vállalnak, a lakhatásuk is megoldott az iskola miatt, így az őket foglalkoztató cégeknek szállásköltségük sincs.
Forrás: hrportal.hu
