A foglalkoztatott körülbelül 315 ezer főből 55 ezren maradtak munka nélkül, döntően (90 százalékuk) ellátás nélkül – derült ki a Munkaerőpiaci tükör legújabb, 2020-as számából. Mintegy 350 ezren veszítették el az állásukat a 2020. márciusi tömegesek leépítések idején. Az állásvesztők azonban pár hónapon belül ismét munkába álltak. A 2020. márciusi tömeges állásvesztések arányaiban a fiatal, 15–24 év közötti korosztályt sújtották a legnagyobb mértékben.
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásai alapján vizsgálták meg a koronavírus-járvány berobbanását követő időszak munkaerőpiaci folyamatait. Mint írják, 2020 tavaszán összesen 350 ezren vesztették el állásukat, ami az előző év azonos időszakához képest 135 ezer fős növekményt jelentett, ugyanakkor a gazdaság és a munkaerőpiac alkalmazkodását mutatja, hogy az állásvesztők nagyjából fele volt ismét foglalkoztatott 2020 októberében. Ráadásul azt is hozzáteszik, hogy a járvány harmadik hullámában, 2021 tavaszán már semmilyen többletkiáramlást nem tapasztaltak a munkaerőpiacon. A korosztályok közül számszerűen a legtöbb elbocsátás a 25 és 54 év közöttiek körében történt, ez a közel hárommilliós csoportban 120 ezer állásvesztést jelent, de viszonylag magas volt a 65 év felettiek esetében is, de itt feltehetően a nyugdíj melletti munkaviszony megszűnését jelentette. Egyedül az 55–64 éves korosztályban nem tapasztaltak a kutatók kiugró állásvesztést. A foglalkozási csoportok szerinti bontásban a legdrámaibb csökkenés mind az abszolút számot, mind a százalékos változást tekintve a vendéglátóipari foglalkozásokat (szakács, cukrász, pultos, pincér, vendéglős) jellemezte: az első hullámban több mint 18 ezer fővel, csaknem 25 százalékkal csökkent a létszám, és még 2021 májusában is mintegy 19 százalékkal, 13 ezer fővel kevesebben dolgoztak ezekben a munkakörökben. Hasonló számban, de kisebb arányban csökkent a kereskedelmi és egyszerű szállítási foglalkozások létszáma, de a második hullám előtti időszakra, 2020 októberére jelentősen visszapattant. Ezzel egy időben viszont más foglalkozások esetén jelentős bővülés történt, a legnagyobb mértékben a szoftver- és alkalmazásfejlesztők, a magasan képzett ügyintézők, ipari mérnökök, egyszerű ipari foglalkozásúak létszáma növekedett. Szélsőséges pályát írt le az egyszerű ipari foglalkozások csoportja (FEOR-kód: 931), amelynek létszáma az első hullámban – a termelési láncok akadozása, a kereskedelem leállása miatt – mintegy 15 ezer fővel, 9 százalékkal csökkent, 2021 májusára azonban több mint 2 százalékkal (3,6 ezerrel) több ember dolgozott ebben a csoportban. A szoftverfejlesztői szakma jelentős, mintegy 7 százalékos (3 ezer fő) bővülést könyvelhetett el 2021 májusára, itt a létszám már 2020 májusától fokozatosan növekedett. Ami alátámasztja, hogy a járvány felgyorsította a digitalizáció fejlődésével járó trendet. Idén januártól a 25 év alatti munkavállalók mentesülnek az szja-fizetés terhe alól, ami érezhető béremelést hoz az érintett korcsoportban. A legutóbbi számítások szerint a minimálbérből 30 ezer, a garantált bérminimumból 39 ezer, míg az átlagbérből 64 ezer forintot vihetnek haza többletként havonta, ugyanakkor a diákmunka jellegzetessége miatt a többségnek várhatóan csak pár tízezer forinttal nő a nettó bére. A költségvetésnek éves szinten 140 milliárd forint kiesést jelent az adócsökkentés.
Forrás: vg.hu
