A párizsi klímaegyezmény, valamint az uniós zöld megállapodás következményei veszélybe sodorhatják az ágazat munkaerőpiacát – figyelmeztet a Clepa, amelynek hírlevele három különféle forgatókönyvet vázol fel az európai járműipar 2020-2040 közötti időszakáról. Az európai autóbeszállítók szövetsége (Clepa) hatástanulmányt készíttetett a PwC piackutatóval, arról, hogyan befolyásolja az európai autóipari munkahelyek jövőjét a teljesen elektromos autók gyártására történő áttérés.
A három szcenárió között van a mérsékelt és fokozatos átalakulás elveit valló vegyes technológiai megközelítés, a Fit for 55 klímavédelmi egyezménynek megfelelő menetrend, valamint egy annál is radikálisabb fordulat az elektromos autókra való áttérésre. Az első szcenárió 2030-ra a villanyautók részesedésének több mint ötven százalékos, a második majdnem 80 százalékos, a harmadik pedig közel 100 százalékos részarányával számol. Az autóipar foglalkoztatja tizenhárom uniós ország dolgozóinak több mint öt százalékát úgy, hogy ezeknek a dolgozóknak több mint hatvan százaléka az autóipari beszállítóktól kapja a fizetését. A rendhagyó és hiánypótló tanulmány hét európai országban (itt zajlik az autóipari termelés 74 százaléka) végzett kockázatelemzést a tervezett változások fényében: Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Csehország, Lengyelország és Románia tartozik közéjük. Az egyik legfőbb megállapítása a munkának az, hogy míg az autógyártók viszonylag kisebb fokú leépítéssel tudják levezényelni az átállást villanyautó-gyártásra, addig az alkatrész-beszállítóknál nagyobb áldozatot kíván a transzformáció. Ugyanez érvényes a szektorok pénzügyi lehetőségeire is, a beszállítók ezen a területen is hátrányban vannak a nagyobb likviditású és bőséges tartalékokkal rendelkező autógyártókkal szemben. A tanulmány szerint, ha a harmadik, azaz az erőszakos EV-átállást szorgalmazza az uniós politika, akkor már 2030-2035 között leépítésben, átszervezésben érintetté válik az autóipari dolgozók hetven százaléka. A dolgozók egy részét felszippantja majd a tervezett európai akkumulátoripari üzletág fejlesztése, de erről konkrétumok jelenleg még nincsenek. Úgy tűnik, hogy az átalakítás nyertesei a nyugat-európai államok lesznek (mintegy 56,2 milliárd euró többlet hozzáadott értékkel), ahol már most is jelentős villanymotor-gyártás zajlik, míg a Közép-Kelet-Európai régió továbbra is a belsőégésű motorgyártástól függ. Szakértők szerint a jövőben a hagyományos (mechanikai képzettséggel bíró) motorgyári munkások helyett magasabban és szoftveresen képzett dolgozók (többnyire mérnökök) kellenek majd, új, tömeges munkahelyeket csakis az európai akkumulátoripar felvirágoztatása hozhat létre.. A PwC tanulmánya arra a megállapításra jutott, hogy mintegy 70 milliárd eurót (a teljes ráfordítás hetven százaléka) emészt majd fel az akkumulátorok gyártása (alapanyagok, cellák, modulok, összeszerelés) a vizsgált időszakban. Ezek azonban főként nagy, most épülő centrumokban készülnek (szerencsére Magyarországon már van, és lesz is néhány ilyen) majd, nem az eddigi, hagyományos autóipari beszállítói egységeknél. Nagy lesz a verseny, ami nem baj, de ebből a pénz- és munkaesőből kimaradnak az európai beszállítói lánc munkavállalóinak 20 százalékának foglakkoztató kis- és középvállalkozások.
Forrás: autoszektor.hu
