A szakemberek szerint még mindig vannak tartalékok a munkaerőpiacon, de a változás szele már érződik. Az InfoRádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinműsorának vendégei: Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője és Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője elmondták: az elmúlt években látott, történelmi jelentőségű munkaerőpiaci bővülés részben a régiós szinten fellendülő gazdaságnak, részben a munkaerőpiaci szabályozás változásának volt köszönhető.
Balásy Zsolt szerint mondhatjuk azt, hogy a munkaerő-piaci intézkedések Magyarországon egyediek voltak, de észre kell venni, hogy összességében azért ugyanazt a gazdasági és munkaerő-piaci bővülést látjuk, amit az egész régióban. Balatoni András szerint a nagy különbség a kiindulópontban volt: Magyarország a válság után nagy hátrányból indult és onnan kapaszkodott vissza a régiós átlagig. Ma hazánkban volumenében a feldolgozóiparból jelentették le a legtöbb betöltetlen állást, 20 ezret, de az IKT szektorokból és az építőiparból is sokan hiányoznak. Jelen gazdasági körülmények közt nehéz azt elképzelni, hogy van olyan, hogy „elég” munkás, hiszen Nyugat-Európában is folyamatos a hiány, hiába áramlik oda jelentős munkaerő. Balatoni András kiemelte: a munkaerőpiac feszességének pozitív hatásai is vannak, mivel a cégek kénytelenek beruházni, hogy kiválthassák a munkaerőt és ez a termelékenység javulásával járhat – ennek első jeleit már látjuk. Az Infostart beszámolója szerint a jegybank igazgatója azt is hozzátette, hogy továbbra is azonosítható munkaerő-piaci tartalék. Ilyen tartalék az a 150 ezer ember, aki ún. zombi vállalatokban, épphogy elvegetáló, nem hatékony cégekben tevékenykedik. Az itt dolgozók átirányítása hatékonyabb cégekbe olyan lépés lehet, amely sokat enyhíthet a munkaerő-piaci feszességen. Balásy Zsolt hozzátette: lehetőség még a nyugatra elvándorlás lassítása, esetleg visszafordítása, aminek 2018-ban talán már lehetett is jeleit látni. De ez nem meglepő, a korábban látott bérkülönbségek egy liberalizált piacon nem fenntarthatók. A mobilitáson sokat javítana a jobb tömegközlekedési hálózat, de az is, ha a lakástulajdonlás mellett a lakásbérlés nagyobb hangsúlyt kapna az állami lakhatási politikában, legyen az a bérleti piac szabályozása, vagy olcsó munkásszállások üzemeltetése – hangsúlyozta Balásy Zsolt az InfoRádió műsorában.
Forrás: portfolio.hu
