Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a munkahelyünk a második otthonunk. Gyakorlatilag több időt töltünk ott, mint otthon. Éppen ezért kell megtanulnunk alkalmazkodni a szervezethez. A munkahelyen kialakíthatunk jó kapcsolatokat is, de akkor is vigyázzunk arra, amit mondunk. Egyrészt soha nem tudhatjuk, kiből mit vált ki véleményünk, másrészt pedig nem tudjuk, hogy kit bántunk meg véleményünkkel. Az alábbi témákat, ha lehet, kerüljük a munkahelyen:
- Politika: Napjainkban ez az egyik legkényesebb téma, különösen hazánkban. Mindenkinek más a véleménye erről a témáról, éppen ezért nem érdemes felhozni sem, mert csak vitatkozás lenne a vége. Politikai hovatartozásunkat inkább tartsuk meg magunknak.
- Vallás: Ne ítéljük el a másikat, ha nem ugyanaz a vallása, mint nekünk. Amúgy is, munka szempontjából nem mindegy, ki milyen vallású? Ha az illetővel jól ki lehet jönni, és hatékonyan lehet vele együtt dolgozni, akkor meg pláne nem érdemes a vallásról beszélni!
- Szexuális beállítottság: Hazánkban ez szintén a kényes témák közé sorolandó. Attól, hogy valakinek más a szexuális beállítottsága, még nem feltétlenül lehet rossz ember. Szintén arra lehet kitérni, hogy munkavégzés szempontjából teljesen mindegy, kinek milyen a beállítottsága. A szexualitás amúgy is mindenkinek a saját magánügye, és senkire nem tartozik.
- Átbulizott éjszaka: Ha lehet, erről csak a „legbizalmasabb” munkatársunknak beszéljünk, mert ha nyilvánosság előtt meséljük el legbizarrabb történeteinket, akkor könnyen a főnök fülébe juthat. A vezető pedig joggal gondolhatja azt, hogy nem állunk készen a munkára, nem vagyunk kipihenve, s nem vagyunk hatékonyak!
- Ne pletykálkodjunk! „Hallottad Xy-ról, hogy… Szerinted igaz?” Ha nem tudunk konkrétumokat, akkor inkább bele se menjünk a pletykálkodásba! Könnyen híre mehet, hogy kibeszélünk másokat!
