Mint az korábban is ismert volt, az elmúlt évek során egyre nehezebben lehetett bekerülni valamilyen felsőoktatási intézménybe. A legtöbb szakra úgy lehetett bejutni, hogy legalább egy emeltszintű érettségit kellett teljesíteni a jelentkezőknek. Nos, ez a szabály a következő évben is marad, de kiegészül azzal, hogy már egy B2-es (közép) szintű komplex általános nyelvvizsgára is szükség lesz a sikeres bejutáshoz.
Egyáltalán nem titok, hogy ezzel meg akarják szűrni, ki kerüljön be felsőoktatásba. Számos szakon évről-évre túljelentkezések vannak, többek között ilyen a jogi, és a gazdaságtudományi szak is. Természetesen a hiányszakmáknál még lehet némi változtatás, hogy könnyebb legyen a bekerülés a hallgatók számára. A kötelező nyelvvizsga, feltehetőleg azért kerül beiktatásra, mert egyrészt rengeteg diploma van befagyasztva, a hallgatók nem csinálták meg az államvizsgáig. A diplomaszerzés feltétele pedig nyelvvizsgához van kötve. Másrészt pedig így szeretnék kiszűrni azokat a jelentkezőket, akik nem gondolják komolyan a jelentkezést. Az eddigi hírek szerint sokan kivárnak, hátha változni fognak a felvételi szabályok, és ezért nincs túl nagy jelentkezés a nyelvvizsgákra.
Vannak, akik azt gondolják, hogy középiskola alatt bőven fel lehet készülni egy nyelvvizsgára, minden csak elhatározás kérdése. Mások azt vallják, a diákok le vannak terhelve, és nincs idejük pluszba nyelvvizsgára készülni. Különböző vélemények alapján megint előjönnek a társadalmi megkülönböztetések is, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő családok engedhetik meg maguknak azt, hogy külön angoltanárhoz járassák gyermekeiket, azért hogy sikeresen letegyék a nyelvvizsgát. Ezzel szemben, akik rosszabb anyagi helyzetben vannak, esélyünk sincs ezt megfizetni.
Ez az intézkedés hatással lesz a munkaerőpiacra is. A vállalatoknak szükségük van szakmájukhoz értő, és idegen nyelvet jól beszélő munkavállalókra. A kérdés csak az, hogy a jövőben találni fognak-e ideális jelentkezőt bizonyos posztokra? A jövőbe ugyan nem látunk, de kérdéses, hogyan fog alakulni ezen intézkedések után a felsőoktatás, és a hazai munkaerőpiac jövője hazánkban.
