Sok a kedvezőtlen politikai és gazdasági tényező, a munkaadók idén a megtartásra koncentrálnak, mert elbocsátani és újra toborozni sokkal költségesebb. Nem lesz azonban jelentős hatással a magyar munkaerőpiacra az ukrán menekültek felvétele – prognosztizálta a RecruiTECH toborzási konferencián Madár István a Portfolio vezető elemzője.
A szakmai rendezvényen szó esett még egyebek mellett a digitális munkavállalói élményről, a készségek alapján történő előszűrésről és az offline és az online állásbörzék szerepéről. Tudósításunk. A gazdasági és munkaerő-piaci kilátásokról beszélt Madár István, a Portfolio vezető elemzője, akit Toldi Gábor, a RecruiTECH főszervezője kérdezett. Az elemző felsorolta mindazokat a gazdasági és geopolitikai tényezőket, amelyek az idei év várakozásait befolyásolják: az energiaárak növekedése, az ellátási láncok problémái, az infláció, az orosz-ukrán háború következtében bevezetett szankciók hatásai, és közvetetten az EU lassulásának hatása. Mint mondta év elején még 4-5%-os infláció és 6% körüli GDP növekedés volt a várakozás, amely azonban mostanra inflációban éves szinten inkább 9-10%-ra várható, de lesznek olyan hónapok, ahol 10% fölé is megy majd, így a reálbér maximum 1-2%-os emelkedésével lehet számolni. Mindezek következtében a GDP növekedést a jegybank 2,5-4,5% közé teszi, amiből ha az alsó érték valósul meg, az nagyjából azt jelenti, hogy valójában nincs növekedés. Az energiaimport átlagosan a GDP értékének 3-5%-át teszi ki, de idén ez akár a duplájára is nőhet, 5-7% körülire. Az autóipari kitettség, az ellátási láncok problémái – vagyis az alapanyaghiány – pedig leállásokhoz vezethet. Azonban ha ezek nem lesznek hosszú távúak, akkora cégek célja valószínűleg a munkaerő megtartása lesz, mert az a koronavírus-járvány hatása kapcsán is kiderült, hogy visszavenni a munkaerőt jóval nehezebb, mint megtartani, hangsúlyozta az elemző. Az ukrán munkavállalók kapcsán elmondta, hogy nagyjából 300-500 ezer menekültre lehet számítani, de ezek egy része rövidesen tovább is megy, míg másik részük gyerek illetve kevéssé kvalifikált személy. Hivatalosan – a háború előtt – körülbelül 25 ezer, míg nem hivatalosan nagyjából 50-60 ezer ukrán munkavállaló dolgozott Magyarországon, elsősorban férfiak, a feldolgozó- és építőiparban. Ők kifejezetten munkavállalási céllal érkeztek az országba. A most érkező menekültek célja és összetétele viszont, ahogy az előbb is említettük, egészen más. Bár a gazdaság fékezésével együtt valamelyest enyhíthetik a munkaerőhiányt bizonyos területeken, így a munkaerőpiac feszessége csökkenhet, lesznek azonban olyan területek, ahol ez a hatás egyáltalán nem mutatkozik, jelezte Madár István
Forrás: hrportal.hu
