A cégvezetők jelentős része ma már úgy ítéli meg, hogy a HR-szervezet vezető szerepet tölt be a pandémia okozta helyzet kezelésében – állapítja meg a KPMG immár ötödik alkalommal közzétett HR Pulse 2020 beszámolójában, amely a világ 59 országából kiválasztott, mintegy 1300 emberierőforrás-szakember véleménye alapján készült el.
Soha nem látott lehetőséget teremtett a vállalati emberierőforrás-menedzsment tevékenység számára a koronavírus-járvány: a humánpolitikai egységek, szervezetek kitörhettek „adminisztrátori” szerepkörükből és rövid idő leforgása alatt stratégiai szinten épülhettek be a döntéshozatalba. Az elemzés készítői szerint a HR-szakemberek már a járvány első hullámában frontvonalba kerültek: rájuk hárult az üzletfolytonosság humán oldali biztosítása. Az egészségügyi feltételeken túl nyakukba szakadt a home office „szükségállapot” kezelése, és sok más tűzoltó intézkedést is nekik kellett végrehajtaniuk. Majd, ahogy telt az idő és egyre világosabbá vált, hogy a krízis elhúzódik, a hangsúly áttevődött a hosszú távú tervezésre. A KPMG egy másik, a vállalati IT-vezetők körében elvégzett felmérése rávilágított arra, hogy az otthoni munkavégzésre való átállással a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai területek közötti együttműködés. Hasonló átértékelődés tapasztalható a humán menedzsmentet illetően is. A HR-es felső vezetők 60 százaléka véli úgy, hogy a vállalatok emberi erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységének teljes átalakuláson kell átesnie ahhoz, hogy képes legyen alkalmazkodni az állandó változásokhoz. Ezt a véleményt a cégvezetők 79 százaléka is osztja – hangsúlyozta a KPMG. A HR-szekciók a megváltozott körélményekre időben, gyorsan és jól reagáltak, a cégvezetés számára pedig stratégiai partnernek bizonyultak a járványhelyzet kezelésében. A felmérés egyszerre tárja fel a cégen belüli reakciókat és változásokat, valamint a HR-szakma szereplőinek magukról alkotott, jövőképükkel kapcsolatos szemléletét, önkritikus formában rávilágítva a rendszerben fellelhető hiányosságokra, fejlesztési lehetőségekre. A vezérigazgatók és a HR-vezetők eltérő véleménye szembeötlő ugyanakkor a humán erőforrás szervezeti egység szerepének megítélésében – világítanak rá szakértők. Kiemelve azt is, hogy a cégvezetők mintegy 60 százaléka szerint a HR-részleg ma is még inkább „adminisztrátori” feladatot tölt be. A pandémia elmúlt egy éve során azonban az is bebizonyosodott, hogy amely HR-szervezetek a megváltozott körélményekre időben, gyorsan és jól reagáltak, stratégiai partnernek bizonyultak és értékteremtően működtek közre a járványhelyzet kezelésében. A HR egy szűk szegmense, mintegy tíz százaléka már szintet lépett – mutat rá a felmérés. Ők az „úttörők”, akik nagyban gondolkoznak és a jövőre fókuszálnak a munkaerő-formálás, a vállalati kultúra fejlesztése és a munkavállalói élmény területén – fogalmazott összefoglalójában a KPMG.A kutatás eredményei alapján a tanácsadó cég megállapította, hogy a következő időszakban a munkaerőpiac mind létszámában, mind összetételében, mind képességek tekintetében jelentős változásokon megy majd át. A válaszadók egyetértenek abban, hogy a jelenlegi munkaerő 17 százalékára a jövőben nem lesz szükség. Az elbocsátások elkerülhetetlenek, részben a digitalizáció, részben a kedvezőtlen gazdálkodási mutatók, részben pedig az új környezet diktálta szervezeti változások miatt. A megmaradó munkaerő megközelítőleg 40 százaléka részben vagy egészben távmunkában lesz része az állománynak. A munkavállalók 35 százaléka átképzésre vagy továbbképzésre számíthat az elkövetkező két évben. S bár a válaszadók 72 százaléka az átképzést és a továbbképzést az egyik legfontosabb feladatának tartja, mégis csupán 33 százalékuk látja ezt kivitelezhetőnek. A cégvezetők 44 százaléka azzal számol, hogy három év alatt a munkavállalói több mint felét digitális továbbképzésben tudja részesíteni, a HR-vezetőknek viszont csupán 11 százaléka kalkulál ilyen mértékű fejlesztéssel.
Forrás: magyarnemzet.hu
