Kijelenthető, hogy a munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat hazánkban az elmúlt bő évtizedet vizsgálva. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a legtöbb vidéki településen és a fővárosban egyaránt az a tendencia volt jellemző, hogy a kezdeti lendületet megtörte a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk, amikor is számos munkahely, cég szűnt meg a piacon. Az egyes régiók azonban jól reagáltak, és az elmúlt években elkezdték visszaépíteni a helyi munkaerőpiacot, újra növelni a foglalkoztatást.
Csökkenő munkanélküliség, COVID-19 okozta gazdasági kihívások: hasonló a tendencia szerte az országban
Amennyiben végigtekintünk hazánk térképén – nyugattól, Soprontól és Győrtől kezdve, a fővároson át egészen a keleti országrészig, Debrecenig vagy Békéscsabáig, vagy épp déltől északig, Pécstől Salgótarjánig, –, egy nagy közös történet rajzolódik ki. A 2015-ös év még a 2008-as válság utáni "sebnyalogatás" végét jelentette: ekkor még sok helyen magas volt a munkanélküliség. Ezt követte egy "aranykor": 2019-re a legtöbb városban történelmi mélypontra süllyedt az álláskeresők száma, a munkaadók pedig már nem munkahelyekért, hanem a munkavállalókért versenyeztek.
Egyszer csak jött 2019-2020-2021 és a pandémia, ami mindenhol behúzta a kéziféket. A turizmusra építő városok (mint Eger vagy Budapest) és az ipari központok (mint Kecskemét vagy Győr) egyaránt megérezték a leállást. A grafikonokon mindenhol látható az a bizonyos "tüske".
Ami azonban igazán biztató, az a magyar gazdaság és a helyi közösségek rugalmassága. A 2021-es és 2022-es évek a visszarázódásról szóltak. Bár az ország keleti és déli felében (például Salgótarjánban vagy Pécsett) számszerűleg még mindig nehezebb a helyzet, mint a munkaerőhiánnyal küzdő Dunántúlon (Veszprém, Székesfehérvár), az irány mindenhol közös: 2025-re a legtöbb megyeszékhelyen feleannyian, vagy harmadannyian keresnek munkát, mint tíz évvel ezelőtt. A gazdaság tehát nemcsak túlélte a sokkot, de meg is erősödött.
Nők és férfiak, idősek és fiatalok, szakmunkások és diplomások: hogy alakultak a számok nemek, korcsoportok és végzettségi szintek szerint?
Országos szinten nézve érdekes társadalmi folyamatok figyelhetők meg a munkaerőpiacon.
- A fiatalok sikertörténete: Az egyik, ha nem a leglátványosabb javulás a 25 év alattiak körében történt. A pályakezdők támogatása, a járulékkedvezmények és a munkaerőhiány miatt a cégek kapva kapnak a fiatalokon. Sok városban (például Szegeden vagy Veszprémben) töredékére esett vissza a munkanélküli fiatalok száma.
- Az 55 felettiek küzdelme: Sajnos az éremnek van egy másik oldala is. Az elemzésekből (például Salgótarján vagy Veszprém adatai alapján) visszaköszönő minta, hogy az 55 év feletti korosztály helyzete stagnál, vagy csak nagyon lassan javul. Úgy tűnhet, a munkaerőpiac még mindig "fiatalítás-párti", és nehezebben fogadja vissza azokat, akiknek a legnagyobb tapasztalatuk, de kevesebb évük van hátra a nyugdíjig.
- A tudás értéke: A végzettség továbbra is a legjobb védőháló. A diplomás munkanélküliség marginális problémává zsugorodott, szinte mindenhol a "súrlódó" (épp munkahelyet váltó) szinten van. Ezzel szemben a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők alkotják a tartósan munkanélküliek keménymagját – az ő integrációjuk a legnagyobb kihívás Nyíregyházától Zalaegerszegig.
Kijelenthető tehát, hogy megéri időt és energiát fektetni az álláskeresésbe, úgy mondanánk diplomatikusan és kissé újraköltve, hogy aki keres, jó eséllyel talál.
Hol és miért éri meg álláskeresőnek regisztrálni Magyarországon?
Anyagi támogatás, társadalombiztosítási (TB) jogviszony, képzések, releváns munkalehetőségek és állásinterjúkon való részvételi lehetőség, előny a munkaadónál (különböző bértámogatásokban részesülhetnek, ha regisztrált munkanélkülit vesznek fel) – mind-mind olyan okok, amelyek miatt erősen ajánlott igénybe venni ezt az alternatívát.
Hazánkban minden vármegyeszékhelyén és nagyobb településén működik a Kormányhivatalokhoz tartozó Foglalkoztatási Osztály (a köznyelvben még mindig Munkaügyi Központ). A legegyszerűbben online, az Ügyfélkapun keresztül intézhetjük ügyeinket.
Forrás: Az elemzést készítette az AllasOrias.hu, az adatok forrása a NFSZ.