{"id":6817,"date":"2023-09-21T14:44:54","date_gmt":"2023-09-21T12:44:54","guid":{"rendered":"https:\/\/allasorias.hu\/hirek\/?p=6817"},"modified":"2023-09-21T14:52:09","modified_gmt":"2023-09-21T12:52:09","slug":"elmaradtunk-a-digitalis-erettsegben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allasorias.hu\/hirek\/elmaradtunk-a-digitalis-erettsegben\/","title":{"rendered":"Elmaradtunk a digit\u00e1lis \u00e9retts\u00e9gben"},"content":{"rendered":"

Az uni\u00f3s tag\u00e1llamok digit\u00e1lis \u00e9retts\u00e9g\u00e9t m\u00e9r\u0151 DESI (Digital Economy and Society Index, Digit\u00e1lis Gazdas\u00e1g \u00e9s T\u00e1rsadalom Index) rangsor\u00e1ban Magyarorsz\u00e1g kib\u00e9relte a 22. helyet. Enn\u00e9l csak 2020-ban siker\u00fclt (eggyel) jobb helyre ker\u00fclni a rangsorban. De a helyez\u00e9sn\u00e9l is f\u00e1jdalmasabb, hogy az orsz\u00e1g a legut\u00f3bb m\u00e9rt 43,8 pontj\u00e1val jelent\u0151sen elmarad az uni\u00f3s \u00e1tlagt\u00f3l (52,3) \u2013 \u00e9s akkor m\u00e9g nem is eml\u00edtett\u00fck, hogy a listavezet\u0151 Finnorsz\u00e1gnak 69,6 pontja lett 2022-ben.<\/strong><\/p>\n

Ahhoz, hogy Magyarorsz\u00e1g digit\u00e1lis \u00e9retts\u00e9ge javuljon, sz\u00fcks\u00e9g lenne \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a v\u00e1llalatok digit\u00e1lis transzform\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak felp\u00f6rget\u00e9s\u00e9re, \u00e9s nem csak a nagyv\u00e1llalatok\u00e9ra, azon bel\u00fcl is a p\u00e9nz\u00fcgyi szektor\u00e9ra, melynek digitaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t olyan nagy\u00edv\u0171 projektek f\u00e9mjeleznek, mint az MKB Bank n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve vill\u00e1mgyorsan lezongor\u00e1zott core-rendszercser\u00e9je, az OTP MI-projektje vagy a Magyar Bankholding rendszerkonszolid\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\n

A v\u00e1ltoz\u00e1soknak a teljes t\u00e1rsadalmat \u00e9s gazdas\u00e1got \u2013 szektort\u00f3l \u00e9s v\u00e1llalatm\u00e9rett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 \u00e1t kellene hatniuk. Ett\u0151l azonban m\u00e9g messze vagyunk, mert a informatikushi\u00e1ny<\/a> olyan paradox helyzetet teremtett, hogy \u00e9pp a legjobban lemaradt mikro- \u00e9s kisv\u00e1llalkoz\u00e1sok k\u00e9pesek legkev\u00e9sb\u00e9 digitaliz\u00e1lni m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket, der\u00fclt ki egy magyar szoftverfejleszt\u0151 c\u00e9g, a Neuron \u00e9s az EY k\u00f6z\u00f6s felm\u00e9r\u00e9s\u00e9b\u0151l. Az ok mindenekel\u0151tt a szakemberhi\u00e1ny, ami tov\u00e1bb dr\u00e1g\u00edtja a digitaliz\u00e1l\u00e1st.<\/p>\n

Sok v\u00e1llalkoz\u00e1snak nincs p\u00e9nze fejleszt\u0151kre<\/h2>\n

Magyarorsz\u00e1g ebb\u0151l a szempontb\u00f3l is nehezebb helyzetben van, mint a legal\u00e1bb az EU-\u00e1tlagot hoz\u00f3 orsz\u00e1gok: csak a foglalkoztatottak 3,8 sz\u00e1zal\u00e9ka dolgozik az IKT szektorban, mik\u00f6zben az uni\u00f3s \u00e1tlag 4,5 sz\u00e1zal\u00e9k. A legkisebb v\u00e1llalkoz\u00e1soknak pedig nincs forr\u00e1suk arra, hogy a hi\u00e1ny miatt folyamatosan dr\u00e1gul\u00f3 fejleszt\u0151k\u00e9rt versenybe sz\u00e1lljanak a munkaer\u0151piacon. Pedig fontos lenne, hogy tudjanak a dobozos (vagy felh\u0151s) megold\u00e1sok mell\u00e9 olyan szoftvereket fejleszteni, ami azokat a funkci\u00f3kat szolg\u00e1lja ki, melyek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik \u0151ket a hasonl\u00f3 p\u00e1ly\u00e1n mozg\u00f3 versenyt\u00e1rsaikt\u00f3l, mondta a kutat\u00e1st bemutat\u00f3 sajt\u00f3t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3n Bodrogk\u00f6zi L\u00e1szl\u00f3, a Neuron alap\u00edt\u00f3-\u00fcgyvezet\u0151je.<\/p>\n

A lehet\u0151s\u00e9geket egy\u00e9bk\u00e9nt j\u00f3l mutatja, hogy m\u00edg a mikro- \u00e9s kisv\u00e1llalkoz\u00e1sok jellemz\u0151en a 10-50 milli\u00f3 forintos s\u00e1vot adt\u00e1k meg a j\u00f6v\u0151re tervezett szoftverfejleszt\u00e9si kiad\u00e1saikn\u00e1l, a kkv-k \u00e9s a nagyv\u00e1llalatok k\u00f6zel negyede (24 sz\u00e1zal\u00e9k) 250 milli\u00f3 forintot meghalad\u00f3 szoftverfejleszt\u00e9si kiad\u00e1sokkal sz\u00e1mol \u2013 k\u00f6z\u00f6tt\u00fck vannak term\u00e9szetesen azok a szervezetek is, melyek milli\u00e1rdos nagys\u00e1grendben k\u00f6ltenek a bels\u0151 fejleszt\u0151i csapataikra. Ut\u00f3bbi m\u00e9ret\u0171 v\u00e1llalatok jellemz\u0151en h\u00e1rom-n\u00e9gysz\u00e1z rendszert haszn\u00e1lnak, melyek 20-40 sz\u00e1zal\u00e9ka egyedi fejleszt\u00e9s\u0171.<\/p>\n

A felm\u00e9r\u00e9sb\u0151l is kider\u00fclt, hogy messze a telekommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s bankszertor k\u00f6lti a legt\u00f6bbet bels\u0151 fejleszt\u00e9sre (ezekkel az egyedi szoftverekkel lehet ugyanis k\u00f6zkinccs\u00e9 tenni, sz\u00e9tter\u00edteni a szervezetben a munkat\u00e1rsakn\u00e1l felhalmozott domaintud\u00e1st). De mivel a szoftverfejleszt\u00e9s, f\u0151leg a munkaer\u0151ig\u00e9nye miatt, nagyon dr\u00e1ga lett, \u00edgy a kisebb c\u00e9gek nem k\u00f6ltenek erre, vagy ha igen, sokszor nem fenntarthat\u00f3 m\u00f3don: nem vihet\u0151 tov\u00e1bb a fejleszt\u00e9s, mert elmegy a fejleszt\u0151je, nem sk\u00e1l\u00e1zhat\u00f3 a szoftver stb.<\/p>\n

A b\u00e9rek miatt megn\u00f6vekedett fejleszt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g a legnagyobb probl\u00e9m\u00e1k<\/h2>\n

Bodrogk\u00f6zi szerint egy\u00e9bk\u00e9nt a helyzet kontraprodukt\u00edv: a nagy c\u00e9gek annyira be akarj\u00e1k biztos\u00edtani magukat, hogy a munkaer\u0151 min\u0151s\u00e9g\u00e9re sokszor m\u00e1r nem figyelnek, \u00edgy a gyeng\u00e9bb k\u00e9pess\u00e9g\u0171 fejleszt\u0151ket is bus\u00e1san megfizetik<\/a>. A v\u00e1laszad\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge (mind a mikro- \u00e9s kisv\u00e1llalkoz\u00e1sok, mind a kkv-k \u00e9s nagyv\u00e1llalatok k\u00f6r\u00e9ben 29 sz\u00e1zal\u00e9k) a b\u00e9rek miatt megn\u00f6vekedett fejleszt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geket jel\u00f6lte meg a legnagyobb probl\u00e9m\u00e1nak az IT ter\u00fclet\u00e9n. Ez egyes helyeken b\u00e9rfesz\u00fclts\u00e9get okoz: el\u0151fordul, hogy egy j\u00f3 fejleszt\u0151 t\u00f6bbet k\u00e9r, mint amennyit a v\u00e1llalat C szint\u0171 vezet\u0151je keres.<\/p>\n

De mi\u00e9rt is kellenek az er\u0151s fejleszt\u0151csapatok? Mert az egyedi fejleszt\u00e9s\u0171 rendszerek sokszor az alap \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9g szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. Ehhez k\u00e9pest egy\u00e9bk\u00e9nt mind\u00f6ssze a megk\u00e9rdezett c\u00e9gek 27 sz\u00e1zal\u00e9ka v\u00e9gez \u00e9vente t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00fczletmenetfolytonoss\u00e1g-vizsg\u00e1latot, azaz n\u00e9zi meg, hogy minden fel\u00e9tel adott-e p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00fczletkritikus rendszer \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9re. A v\u00e1laszad\u00f3k 8 sz\u00e1zal\u00e9ka csak k\u00e9t\u00e9vente, \u00f6t\u00f6de pedig m\u00e9g enn\u00e9l is ritk\u00e1bban v\u00e9gez ilyen vizsg\u00e1latot.<\/p>\n

A v\u00e1llalatok jellemz\u0151en alulm\u00e9retezett IT-csapatokkal dolgoznak, amit egyre t\u00f6bben \u2013 a v\u00e1laszad\u00f3k k\u00f6zel fele (48 sz\u00e1zal\u00e9k) k\u00fcls\u0151 er\u0151forr\u00e1sok bevon\u00e1s\u00e1val, bizonyos fejleszt\u0151i feladatok kiszervez\u00e9s\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1l ellens\u00falyozni. 30 sz\u00e1zal\u00e9kuk viszont azt mondta, hogy a fejleszt\u00e9sekhez olyan speci\u00e1lis domaintud\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, amit csak bels\u0151 munkat\u00e1rsk\u00e9nt lehet megszerezni, ez\u00e9rt el is z\u00e1rk\u00f3znak a k\u00fcls\u0151 fejleszt\u0151k bevon\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n

Nagy probl\u00e9ma a fluktu\u00e1ci\u00f3<\/h2>\n

Ma m\u00e1r szinte minden fejleszt\u0151 heti rendszeress\u00e9ggel kap aj\u00e1nlatot vagy megkeres\u00e9st. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l is fontos az \u00fczletmenet-folytonoss\u00e1gi vizsg\u00e1lat, ugyanis ha egy rendszer\u00e9rt k\u00e9t ember felel, \u00e9s az egyik elmegy, \u00e9s \u0151t nem siker\u00fcl gyorsan p\u00f3tolni, \u00e1tlagosan 3 h\u00f3napon bel\u00fcl t\u00e1vozik a m\u00e1sik is. Ez neh\u00e9z helyzetbe tud hozni egy v\u00e1llalatot, mivel a bels\u0151 fejleszt\u00e9s\u0171 szoftverek dokument\u00e1ci\u00f3ja jellemz\u0151en nagyon gyenge. A kutat\u00e1s szerint az 50 f\u0151 alatti csapatokban l\u00e9nyegesen kisebb a lemorzsol\u00f3d\u00e1s, mint a nagyobbakban. Az viszont nem meglep\u0151, hogy ett\u0151l a korm\u00e1nyzati szektor \u00e9s a k\u00f6zszf\u00e9ra szenved a legjobban.<\/p>\n

Forr\u00e1s: bitport.hu<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az uni\u00f3s tag\u00e1llamok digit\u00e1lis \u00e9retts\u00e9g\u00e9t m\u00e9r\u0151 DESI (Digital Economy and Society Index, Digit\u00e1lis Gazdas\u00e1g \u00e9s T\u00e1rsadalom Index) rangsor\u00e1ban Magyarorsz\u00e1g kib\u00e9relte a 22. helyet. Enn\u00e9l csak 2020-ban siker\u00fclt (eggyel) jobb helyre ker\u00fclni a rangsorban. De a helyez\u00e9sn\u00e9l is f\u00e1jdalmasabb, hogy az orsz\u00e1g a legut\u00f3bb m\u00e9rt 43,8 pontj\u00e1val jelent\u0151sen elmarad az uni\u00f3s \u00e1tlagt\u00f3l (52,3) \u2013 \u00e9s akkor […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":6818,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"footnotes":""},"categories":[200],"tags":[607,236],"class_list":["post-6817","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-munkaeropiac","tag-digitalis-gazdasag","tag-it"],"aioseo_notices":[],"aioseo_head":"\n\t\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t\n\t\t