{"id":1545,"date":"2018-02-28T16:27:26","date_gmt":"2018-02-28T16:27:26","guid":{"rendered":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/?p=1545"},"modified":"2018-02-28T16:27:26","modified_gmt":"2018-02-28T16:27:26","slug":"egy-elet-tele-hibakkal-sokkal-tiszteletre-meltobb-mint-egy-elet-semmittevessel-toltve","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/egy-elet-tele-hibakkal-sokkal-tiszteletre-meltobb-mint-egy-elet-semmittevessel-toltve\/","title":{"rendered":"„Egy \u00e9let tele hib\u00e1kkal sokkal tiszteletre m\u00e9lt\u00f3bb, mint egy \u00e9let semmittev\u00e9ssel t\u00f6ltve!”\u00a0"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Mindannyian szeretn\u00e9nk perfekcionist\u00e1k lenni. Senki nem akar elrontani semmit, \u00e9s mindig azt akarjuk, hogy meg legy\u00fcnk dics\u00e9rve. De ugye ismerj\u00fck a mond\u00e1st, hogy csak az nem hib\u00e1zik, aki nem dolgozik?<\/p>\n

„Egy \u00e9let tele hib\u00e1kkal sokkal tiszteletre m\u00e9lt\u00f3bb, mint egy \u00e9let semmittev\u00e9ssel t\u00f6ltve!”\u00a0<\/em><\/p>\n

George Bernard Shaw<\/p>\n

Mindenki hib\u00e1zik n\u00e9ha, ez \u00f3hatatlan. Kisebbet, nagyobbat, mikor milyet. Ilyenkor \u00e1ltal\u00e1ban haragszunk magunkra, ami valahol \u00e9rthet\u0151 is. L\u00e1ssunk most 4 indokot arra, hogy mi\u00e9rt ne neheztelj\u00fcnk annyira magunkra ilyen esetekben.<\/p>\n

    \n
  1. Valami jobb megcsin\u00e1lva, mint t\u00f6k\u00e9letesen megcsin\u00e1lva. Nem kell mindig a t\u00f6k\u00e9letes munk\u00e1ra t\u00f6rekedni. A dolgunk az, hogy a feladat el legyen v\u00e9gezve. Nem pedig az, hogy pepecselj\u00fcnk az apr\u00f3 r\u00e9szletekkel, hogy 110%-os legyen a munka, a term\u00e9k, a szolg\u00e1ltat\u00e1s. El\u00e9g a 100% is. LEgjobb tud\u00e1sunk szerint v\u00e9gezz\u00fck el, \u00e9s k\u00e9sz, ne h\u00fazzuk az id\u0151t a f\u00f6l\u00f6sleges csinos\u00edtgat\u00e1ssal. J\u00f3 p\u00e9lda erre a szakdolgozat\u00edr\u00e1s. A diplomamunk\u00e1t nem lehet befejezni, csak abbahagyni a meg\u00edr\u00e1s\u00e1t. Mindig lesz, amit kijav\u00edthatn\u00e1nk rajta. De akkor sosem lesz k\u00e9sz \ud83d\ude42<\/li>\n
  2. A hib\u00e1kb\u00f3l tanulunk. Ez ler\u00e1gott csont, de nagyon is igaz. HA elrontunk valamit, \u00e1ltal\u00e1ban legk\u00f6zelebb m\u00e1r nem fogjuk. Jobb d\u00f6nt\u00e9seket fogunk hozni, rutinosabbak lesz\u00fcnk, fel tudunk k\u00e9sz\u00fclni bizonyos dolgokra, \u00e9s a nem v\u00e1rt esem\u00e9nyeket is jobban fogjuk tudni lereag\u00e1lni. A l\u00e9nyeg, hogy ne ragadjunk le nagyon egy egy hiba ut\u00e1n, hanem vonjuk le a k\u00f6vetkeztet\u00e9seket, majd pedig haladjunk tov\u00e1bb.<\/li>\n
  3. Es\u00e9ly\u00fcnk van tiszta lappal kezdeni. Ha elrontunk valamit, akkor az \u00f6nmag\u00e1ban indok arra, hogy tiszta lappal \u00fajra kezdj\u00fck a dolgot. Persze ez nem kellemes, de legal\u00e1bb \u00fajra fel\u00e9p\u00edthetj\u00fck a null\u00e1r\u00f3l, jobban. Egy kis id\u0151t elvesztegett\u00fcnk vele, de h\u00e1t ez van. M\u00e1sodj\u00e1ra jobb lesz.<\/li>\n
  4. Nagyon ritka, amikor csak egy l\u00f6v\u00e9s\u00fcnk van. Nagyon sokat hib\u00e1ztam m\u00e1r \u00e9n is. De ha az els\u0151n\u00e9l azt mondtam volna, hogy k\u00e9sz, ezt nem tudom megcsin\u00e1lni, akkor ma sehol nem tartan\u00e9k. Ha \u00e9pp a poklon megy\u00fcnk kereszt\u00fcl, ne \u00e1lljunk meg, menj\u00fcnk tov\u00e1bb, mert egyszer v\u00e9ge lesz.<\/li>\n<\/ol>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Mindannyian szeretn\u00e9nk perfekcionist\u00e1k lenni. Senki nem akar elrontani semmit, \u00e9s mindig azt akarjuk, hogy meg legy\u00fcnk dics\u00e9rve. De ugye ismerj\u00fck a mond\u00e1st, hogy csak az nem hib\u00e1zik, aki nem dolgozik? „Egy \u00e9let tele hib\u00e1kkal sokkal tiszteletre m\u00e9lt\u00f3bb, mint egy \u00e9let semmittev\u00e9ssel t\u00f6ltve!”\u00a0 George Bernard Shaw Mindenki hib\u00e1zik n\u00e9ha, ez \u00f3hatatlan. Kisebbet, nagyobbat, mikor milyet. Ilyenkor […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":1547,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"categories":[174],"tags":[],"class_list":["post-1545","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-pszichologia"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1545","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1545"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1545\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1548,"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1545\/revisions\/1548"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1547"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1545"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1545"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/allasorias.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1545"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}