Menjetek el szabira ! :)

  1. Bűnösnek érezzük magunkat, amiért elmegyünk szabira. Na ez a világ legfölöslegesebb érzése, pedig néha én is beleesek. Ilyet akkor kell érezni, ha valami rosszat csináltunk. Mint például ha összetörjük valakinek a valamijét, aztán nem valljuk be. Na az rossz. A nekünk járó szabadság alanyi jogunk, úgyhogy ne érdekeljen minket, hogy ki számít ránk, meg ki nem örül annak, ha elmegyünk szabira. Gyors matek: ha keresel 300.000 Ft-ot /hó, akkor az egy évben 3.600.000 Ft. Ha ezt lebontjuk úgy, hogy havi 21 munkanapot veszünk átlagban, akkor napi 15.000 forintért dolgozunk. Alapesetben 20 szabadnapunk van egy évben. 20*15.000 = 300.000 Ft. Na akkor ha nem vennénk ki szabit, akkor egy hónapot ingyen dolgoznánk, ha úgy vesszük 🙂
  2. Túlságosan spórolunk velük. Sokan vagyunk úgy vele, hogy inkább nem vesszük ki, mert mi van ha később jobban kell. Aztán ebből szokott az lenni, hogy bent ragad, vagy jobb esetben kifizetik, stb. De akkor is, én úgy vagyok vele, hogy azért van, hogy el lehessen használni. Ha már nagyon kivagyunk és nem is nyaralni megyünk, vagy ügyet intézni, 1-2 napot akkor is ki lehet venni, csak úgy… Mert mindenki megérdemli néha.
  3. Túl sok a munka. És ezért nem veszünk ki szabit. Ha ezt érezzük, akkor vagy a saját időbeosztásunkkal van baj, vagy azzal, hogy valóban indokolatlanul sok munkát bíznak ránk. Ha az előbbi a helyzet, akkor nekünk kell valamit változtatni. Ha az utóbbi, beszéljünk a főnökünkkel, mert ha egy team ezt nem tudja megoldani, hogy valaki elmenjen szabira anélkül, hogy megállna az élet, ott baj van.
  4. A nyaralás túl drága. Igen, értem én. De nem kell minden esetben tengerpartra meg luxus utazásokra gondolni. Legyünk kreatívak, mást is lehet ám csinálni, ami kikapcsol. Túrázás, bringa, séta, bármi a családdal vagy barátokkal. Ezek is felérnek egy nyaralással 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenegy + tizenhat =