Ma már mindenki az interneten keres munkát. Mire érdemes vigyázni ?

Szerző: | 2017-09-12

Az internet akármilyen hasznos, és mindennapi életünk részévé vált. Ma már az ügyeink nagy részét itt intézzük, itt jelentkezünk az iskolákba, itt bankolunk, itt vásárolunk stb. Azonban közismert, hogy használata sok veszélyt is rejthet, ha nem vagyunk óvatosak, és nem tudjuk, mire kell odafigyelni. Sok a visszaélés, az adathalászat, és az egyéb internetes bűncselekmények. Ám ezek nagy része viszonylag könnyen kivédhető. Nincs ez másképp az internetes álláskereséssel sem. Felsorolunk néhány dolgot, amire érdemes odafigyelni ilyenkor!

Az adathalászat során személyes jellegű adatokat próbálnak megszerezni illetéktelenek oly módon, hogy egy legitim, állást hirdető cégnek tüntetik fel magukat. Ez kétségbeesett álláskeresőt könnyebb átverni, ha egy szépen formázott, professzionálisnak tűnő e-mailt kap, amiben érdeklődnek utána. Úgy tűnhet, hogy egy jó cég HR-ese keres minket, és szeretne rólunk többet megtudni. Az ilyen üzeneteket minden esetben kezeljük fenntartással! A látszat csalhat, ne dőljünk be egyből egy ilyen üzenetnek. Minden esetben nézzünk utána a cégnek! Ha van elérhetőség, telefonáljunk!

Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem is keresünk állást, mégis valaki arra hivatkozik, hogy az interneten talált meg minket és szeretné, ha jelentkeznénk. Manapság már jellemző az is, főleg az MLM, pénzügyi tanácsadó és hasonló munkák esetében, hogy a Facebook profilunkra hivatkozva ajánlanak nekünk jobbnál jobb menedzseri pozíciókat…

Ezek általában spam jellegű üzenetek, egyszerre akár több ezer embernek is elküldik, hátha valaki bedől… A legtöbb levelező rendszer rendelkezik ugyan spam-szűrővel, de nem nagy erőfeszítés ezeket kijátszani egy jól felkészült csalónak.

Ha linket tartalmaz az e-mail (például egy álláshoz tartozó jelentkezési űrlapnak álcázva) eszünkbe ne jusson egyből rákattintani. Akár vírus is lehet, akár valami olyanhoz adjuk a hozzájárulásunkat, amihez nagyon nem szeretnénk.

Ne adjunk meg semmilyen személyes adatot. Ne adjuk ki senkinek ilyen esetben a TAJ, vagy bankszámlaszámunkat. Nem tudhatjuk, hogy mire akarják felhasználni az illetéktelenek. Olyan szövegekkel találkozhatunk, hogy „szükséges az adatbázisunk frissítéséhez ez meg az az adat, és így tudunk a leggyorsabban önnek megfelelő munkát biztosítani” vagy hasonló. Egy magára valamit is adó cég nem fog tőlünk ilyen információkat kérni, mert tudják, hogy a helytelen illetve illetéktelen adatkezelés komoly jogi következményekkel járhat.

Ha esetleg olyan fizetős szolgáltatást veszünk igénybe, ami önéletrajzot készít nekünk, vagy önéletrajzunkat továbbítja, győződjünk meg róla, hogy az adatainkat bizalmasan kezelik, és megbízható a szolgáltatás. Ezek általában bejelentett cégek, amik lekövethetők és ellenőrizhetők. (Bár mi inkább a saját önéletrajz készítését javasoljuk)

Akár álláskereséssel, akár bármilyen vásárlással vagy szolgáltatással foglalkozó weboldalt keresünk fel, mindig nézzük meg, hogy van-e adatvédelmi nyilatkozata (vagy hasonló), amiből megbizonyosodhatunk arról, hogy adataink biztonságban vannak, hogyan, és mire lesznek felhasználva.

Kutatások bizonyítják, hogy az internetes csalások és visszaélések 80%-a jelentetlenül marad. Vagy azért, mert nem is tudunk róla, vagy azért mert azt gondoljuk, hogy jelentéktelen, és nem lehet bajunk belőle. Ha mégis tudomásunkra jut, hogy adatainkkal visszaéltek, forduljunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához (NAIH).

Ha egy általunk ismert cég nevében keresnek minket, de kiderül, hogy nem az igazi cég áll a dolog hátterében, vegyük fel velük a kapcsolatot. Jelezzük nekik, hogy valaki a nevükben „zaklat” minket. Hálásak lesznek az információért.

A lényeg, hogy mindig legyünk elővigyázatosak, és ne adjuk ingyen az adatainkat. Jogunkban áll bármilyen adatunkat nem megadni egy munkáltatónak, ha nem szándékozzuk azt megosztani.

Hasznosnak találod bejegyzésünket? Oszd meg ismerőseiddel is! Kérdésed, véleményed van? Írd meg nekünk kommentben!

Author: Demeter Marcell

Demeter Marcell Szent István Egyetem ABPK: Személyügyi és felnőttképzési szervező BA Szent István Egyetem GTK: Emberi Erőforrás Tanácsadó MA

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

17 − 13 =