Két baki, amit túl sokszor követünk el az állásokra pályázáskor

Az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni bizonyos utasításokat az álláskeresés során. Vagy figyelmetlenségből, vagy lustaságból, vagy kétségbeesettségből. Nézzük meg most azt a kétesetet, amire az emberek általában azt hiszik, hogy nem gáz ha figyelmen kívül hagyják.

  1. .”Kérjük, hogy a motivációs levelét külön fájlként csatolja a pályázatához”

A pályázatok 99%-át e-mailben kapják meg a cégek/toborzók/HR-esek. Ha a fenti mondat le van írva, az azért van, mert tényleg ezt szeretnék. Nem csak egy ilyen kósza  javaslat, hanem valószínűleg jó indokuk van rá. Ennek ellenére sok jelölt bemásolja az e-mail szövegébe, vagy egybekapcsolja az önéletrajzával. És ez még hagyján, de a legtöbb emiatt nagyon rövid, szinte csak néhány soros, és az érdemi mondanivalója annyi, hogy „légyszi vegyél fel mert kell a munka”.  Minden esetben tartsuk be azokat az utasításokat, amit ilyenkor kérnek. Ne akarjunk csalni, időt nyerni, és ne higgyük azt hogy ettől eredményesebb lesz bármi is. Az egésznek az a tanulsága, hogy ha ilyen esettel találkozik a toborzó, akkor nagy valószínűséggel azt a hatást fogjuk kelteni benne, hogy vagy ennyire igénytelenek vagyunk és el se olvassuk rendesen az utasítást, vagy pedig nem is érdekel minket annyira, amit kérnek. Ez egy eléggé „whatever” lépés, és nyilván nem fogja az esélyeinket javítani,

  • 2. „Kérjük ne hívjon minket a jelentkezés után!”

A jelentkezésünket jó ötlet utánkövetni egy hívással, csak hogy a menedzser lássa, hogy komolyak a szándékaink, ugye? Nem igazán. Főleg akkor nem, ha konkrétan kérnek rá. Olyan esetekben szoktam ajánlani, ha ismerjük a menedzsert, illetve ha egyszer már felvették velünk a kapcsolatot, és visszajelzést ígérnek. Ilyenkor lehet pár hét múlva csörögni, de addig nem érdemes. Ha pedig tényleg meg is kérnek rá minket, akkor eszünkbe se jusson. Ha akarnak tőlünk valamit, akkor keresni fognak. Ha biztosra vesszük, hogy valahol elakadhatott a folyamat, akkor esetleg írjunk egy tisztelettudó e-mailt. Toborzóként nincs fárasztóbb, mint egy hússzú és unalmas meeting után arra visszaérni, hogy egy tonna hangüzenet/nemfogadott van a telefonunkon a jelöltektől, akik azt kérdezik, hogy megkaptuk-e az önéletrajzukat…. Igen, megkaptuk. Nem, ettől a hívástól nem lett impresszívebb.

Ezt a két dolgot ne erőltessük. Ha valahonnan gyanúsan nem jön válasz, annak jó oka van általában. Nem a mi hibánk. De azt nem is kell erőltetni 🙂 Írjátok meg nekünk kommentben a véleményeteket!

 

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További cikkek