Hazudni Ér!

Szerző: | 2017-03-31

Biztosan figyelmeztettek már minket korábban arra, hogy ne hazudjunk az állásinterjún, illetve az önéletrajzunkba se írjunk olyat, ami nem igaz. Ez azonban nem feltétlenül mindig helytálló. Valahogyan mindenki „hazudik” az álláskeresés során. Van pár füllentés, ferdítés, amiket bizonyos esetekben be kell vetnünk, ha álláshoz akarunk jutni. Ezek azonban bocsánatos bűnök.

Mi az, amiről tényleg ne hazudjunk?

  • Ne mondjuk azt, hogy dolgoztunk valahol, ahol nem. Ez eléggé magától értetődő, mégis sokan bepróbálkoznak vele. Nem érdemes, mert nagyon könnyű kideríteni erről az igazságot. Bekérnek egy munkáltatói igazolást, felhívnak egy illetékest, stb. Ezzel ne trükközzünk, később úgyis kiderül.
  • Ne állítsuk, hogy rendelkezünk olyan képességekkel, amikkel nem. A kétségbeesés nagy úr, és ha sokáig nem találunk munkát, akkor már gyakran megpróbálunk olyanra is jelentkezni, ami meghaladja a képességeinket. Amolyan „tökmindegy” alapon… Ez is nagyon hamar ki fog derülni, bár kétségtelen, hogy van, akinek bejön. Akinek viszont nem, az nagyot fog esni, és ez a későbbi karrierjét is megnehezítheti majd.
  • Végzettséget se gyártsunk magunknak. Ha nincs diplománk, vagy egy bizonyos szakképesítésünk, ne írjuk azt, hogy van. Lehet, hogy nem fogják kérni, és még az is lehet, hogy megkapjuk az állást. Azonban ennek komoly jogi következményei lehetnek bizonyos esetekben. Az okirat-hamisításról remélem, hogy beszélnünk sem kell. (pl. hamisított, vagy más nevében tett nyelvvizsga, vagy a nyíregyházi piacon vásárolt doktori cím esete, stb.)
  • A szakmai tapasztalatunk időtartamáról. Egy kis kerekítés belefér. De ha valahol csak másfél hónapot dolgoztunk, akkor ne állítsuk azt, hogy egy évet. A tapasztalataink hiányából úgy is ki fog derülni, hogy mennyire nem vagyunk rutinosak abban, amiről azt állítjuk, hogy már egy évig csináltuk…

Ezekben az esetekben azonban belefér egy kis ferdítés:

  • Hány cégnél dolgoztunk? Nem kell minden egyes munkahelyünket belepréselnünk az önéletrajzunkba. Alapvetően a leginkább relevánsakat és a legfrissebbeket válogassuk ki. Ha mondjuk az iskola mellett diákmunkáztunk, akkor nagy valószínűséggel akár 10-20 cégnél is megfordultunk betanított munkásként. Ezek nem fogják érdekelni a HR-est, legalábbis nem olyan részletességgel. Ha valahol csúnya véget ért a karrierünk, mondjuk két hét után kirúgtak, akkor azt inkább ne tűntessük fel az önéletrajzunkban.
  • Személyes kapcsolatok a korábbi munkahelyen. Ha azért jöttünk el az előző munkahelyünkről, mert ki nem állhattuk a főnökünket, akkor se hordjuk el őt mindennek a következő munkahelyen, illetve interjún. Nem is kell agyondicsérni, de beszéljünk róla tisztelettel, említsük meg, hogy sokat tanultunk tőle, és jó vezetőnek tartjuk. A következő főnökünk sem akar egy olyan embert felvenni, aki ha egyszer innen is távozik, akkor ugyanúgy rossz hírét kelti majd a cégnek.
  • Ugyanez vonatkozik a kollégákra is. Az is lehet, hogy a munkatársaink voltak elviselhetetlenek. Nem baj. Nem a panaszkodást akarja hallgatni a következő munkáltató, ezért (még ha nehezünkre is esik) beszéljünk tisztelettel előző kollégáinkról.
  • Mik érdekelnek, mi a fontos számunkra? Ha a sör, a popcorn és a Netflix a legfontosabb számukra, akkor ezt igyekezzünk nem erőltetni az interjún. Kivéve persze, ha a Netflix-nél vagyunk állásinterjún. Ha valami megnyerő és érdekes dolgot tudunk mondani, akkor ne rejtsük véka alá. Azonban jó ötlet lehet a cég honlapján felderíteni az értékeit, céljait, vállalati kultúrát, stb. Ha a cég például aktív CSR (Corporate Social Responsibility, azaz társadalmi felelősségvállalás) tevékenységet végez, akkor megemlíthetjük, hogy szeretünk jótékonykodni, adományozni. Mondjuk a helyi hajléktalanokat segítő civil szervezetnek adományozunk minden hónapban használt ruhát, vagy a kislányunkkal szoktunk az állatmenhelyen önkéntes munkát végezni. Ha már egyszer csináltunk ilyet, fogalmazhatunk úgy, hogy úgy tűnjön, mintha minden hónapban ezt csinálnánk. De akár azt is mondhatjuk, hogy nagyon szeretünk olvasni, még ha annyira nem is… De a legjobb, ha tényleg olvasunk!
  • Az előző munkahely elhagyásának oka. Nem kell elmondanunk, hogy utáltuk a főnökünket, vagy kirúgtak minket. Fogalmazzuk meg a lehető legpozitívabban, hogy miért jövünk vagy jöttünk el az előző munkahelyünkről. Ne az előző munkáltató hibáit emlegessük, hanem az új munkahely lehetőségeit próbáljuk kiemelni. Úgy érezzük, hogy ennél a cégnél jók a hosszú távú kilátások, az előrelépési lehetőségek, vagy számunkra ez a munkakörnyezet sokkal testhezállóbb stb.
  • Mi a legnagyobb gyengeségünk? Ez az a kérdés, amiben szinte mindenki hazudik. Ezt a játékot így játsszák. Ami ennél a témánál fontos, hogy azért teljesen valótlant itt se mondjunk. Próbáljunk vagy olyan dolgot említeni, ami nem befolyásolja a munkavégzésünket, vagy olyat, amit össze tudunk kapcsolni egy pozitív dologgal is. Például mondhatjuk, hogy kicsit nehezen, vagy lassan hozzuk meg a döntéseket, de ez azért van, mert szeretnénk alaposan megfontolni, átgondolni, hogy a legjobb eredményre jussunk a munkánkban. Persze ez csak egy példa, nem javaslom, hogy mindenki erre hivatkozzon. Sok helyen fognak a gyengeségeinkre kérdezni. Gondoljuk át, mit hozhatunk ki ebből a kérdésből.

Ezekért a füllentésekért nem valószínű, hogy elkapnának minket. Azonban, ha netán mégis kiderül, nem valószínű, hogy fejvesztés jár érte, vagy világháború lesz belőle. Ha rosszat tenne lelkiismeretünknek, vagy nagyon etikátlannak tartunk ennyi kis füllentést, akkor ne tegyük. Ám a mai magyar munkaerő-piaci viszonyok között ezt a luxust nem sokan engedhetik meg maguknak. A cél szentesíti az eszközt, szokták mondani. Na ez a tipikus esete ennek!

Hasznosnak találtad a bejegyzésünket? Oszd meg ismerőseiddel! Véleményed, kérdésed van? Írd meg nekünk kommentben!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 × 2 =