A társadalmi mobilitás és vándorlás

Szerző: | 2017-04-18

A társadalmi mobilitás és vándorlás alapfogalmai

Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, pl. parasztból munkás vagy munkásból értelmiségi lesz.

Amikor társadalmi mobilitásról beszélünk általában társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgásra gondolunk (vertikális). Horizontális mobilitásnak nevezzük azt amikor sem anyagi, sem presztízs előremozdulást vagy hátramozdulást nem ért el az egyén (hentesből bolti eladó).

Fajtái:

  • Intergenerációs: a struktúrában való helyzetváltoztatás generációkban megy végbe (nemzedékek közötti)
  • Intragenerációs: a társadalmi hierarchiában való helyzetváltoztatás egy generációban megy végbe (nemzedéken belüli)
  • Házassági: ha valaki házasságkötésével lép át másik társadalmi helyzetbe
  • Strukturális: a társadalmi struktúra megváltozásával vagy megváltoztatásával szükségképpen megnő a mobilok aránya a társadalomban
  • Cirkuláris: (helycserés) felső,közép, alsó szinten ha valaki lekerül valaki fölkerül helyette, de nem feltétlen az ő helyére

Nyitott és zárt társadalom

Annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai között.

Vándorlás (migráció)

Az egyén helyzete megváltozik a térben. Olyan lakóhely változtatás, amely településhatár átlépésével jár.

  • Belső: településhatár átlépésével járó mozgás a földrajzi térben
  • Külső: nemzetközi államhatár átlépésével járó mozgás
  • Fölévándorlás: az egy helyre bevándorló népesség vagy személy kulturális és/ vagy anyagi tekintetben az ott lakók szintje fölött van (É- Amerikai gyarmatosítók, Magyarországon faluba a gazdag városiak, Izraelbe az izraeliták)
  • Alávándorlás: szintje alatt van (VIII. kerület benépesítése)

Állandó és lakónépesség

A települések kétféle népességszámát különbözeti meg a népszámlálás: az állandó népességet, azaz az ott állandó lakhellyel rendelkező népességet; valamint a lakónépességet, amely a állandó lakóhellyel rendelkező népesség száma, plusz az itt ideiglenesen bejelentett népesség, mínusz az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok, akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van.

Ingázás, nemzetközi vándorlás, vándorlási egyenleg

  • Ingázás: amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, tehát amikor településhatárt lép át (napi ingázás, heti vagy annál ritkább ingázás)
  • Nemzetközi vándorlás: az országhatárt átlépő lakóhelyváltozás
  • Vándorlási egyenleg: a településre vándorlás és az onnan való elvándorlás különbségét, illetve a nemzetközi vándorlásban a bevándorlás és a kivándorlás különbségét
  • Disszidálás: egy adott ország elhagyása illegális úton, politikai okok miatt (vasfüggöny, pl.: Puskás Ferenc)
Author: Demeter Marcell

Demeter Marcell Szent István Egyetem ABPK: Személyügyi és felnőttképzési szervező BA Szent István Egyetem GTK: Emberi Erőforrás Tanácsadó MA

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 × 4 =