Monthly Archives: június 2017

Boldog kolléga = produktív kolléga?

Szerző: | 2017-06-30

Mikor vagyunk a legmotiváltabbak a munkánk során? Ha egy hosszú nyaralásból értünk vissza? Egy fantasztikus vasárnap utáni hétfőn? Vagy épp pénteken, amikor tudjuk, hogy jön a jól megérdemelt pihenés? Akkor, ha nagyon meg lettünk dicsérve, vagy volt egy nagyon jó ötletünk, amin dolgozhatunk? Ezeknek a keveréke, és még sok egyéb faktor lehet, ami igazán motiválttá tesz minket. És a tudomány egyet ért ezzel!

Az állítás az, hogy a boldog munkavállaló többet és jobb minőségben teljesít. Egy 2015-ben a Warwick-i  egyetem (Egyesült Királyság) által készített felmérés eredménye szerint pontosan 12 %-al produktívabbak a boldog emberek, mint az “átlagosak”. De hogyan mérték ezt?

A teszt során az alanyok egy részének stand-up comedy és kabaré videókat mutattak, kaptak ajándékba csokit, innivalót, gyümölcsöket, nassolni valót, míg a másik csoportot munkahelyi stresszről, családi problémákról, és egyéb kellemetlen, szomorú témákról kérdezték. Önmagában ez nem még nem rakétatudomány, józan paraszti ésszel fel tudjuk fogni, és saját tapasztalatainkkal is alá tudjuk ezt támasztani valószínűleg. Azonban ami sokkal lényegesebb, hogy a Harvard Business Review szerint a boldogtalan munkavállalók konkrétan pénzbe kerülnek a cégeknek. Többe, mint a boldog munkavállalók. Néhány számszerűsített adat, amelyet a Queens-i Üzleti Iskola és a Gallup intézet gyűjtött össze.

A boldogtalan és nem elkötelezett munkavállalók esetében:

  • 37%-al hajlamosabbak a hiányzásra
  • 49%-al nagyobb az esélye a munkahelyi baleseteknek
  • 60%-al nagyobb az esély a hibák elkövetésére, minőségromlásra

Azok a cégek, ahol alacsony a munkavállalók elégedettsége és elkötelezettsége (employee engagement) ott:

  • 18%-al alacsonyabb a produktivitás
  • 16%-al alacsonyabb a profitábilitás
  • 37%-al nehezebben nő a munkahelyek száma

De mit is jelent ez nekünk? Nyilvánvalóan elengedhetetlen, hogy ne csak kedveljük a munkánkat, hanem az tegyen is minket boldoggá. Legalábbis erre kell törekedni. És boldognak lenni nem azt jelenti, hogy sokat keresünk, hogy van céges kocsi, fancy az iroda, vagy mennyire vagány a munkánk. Hanem az, hogy minden nap ki tudunk teljesedni a munkánk során, és értéket tudunk teremteni vele. Ennek a megtalálása a mi érdekünk és felelősségünk saját magunkkal szemben.

A cégeknek pedig felelőssége, és gazdasági érdeke is invesztálni a munkavállalók boldogságába. Persze a szürke magyar valóságban nehéz ilyenekről beszélni… De ezt be kell látni a cégeknek. Legyen ez akár a rugalmas munkaidő vagy a home office bevezetése, csapatépítés, jutalmazás, vagy bármi, ha egy vállalat profitábilis és fenntartható szeretne lenni, akkor ezt szem előtt kell tartania.

Még több hasznos tanács, ha munka után nézünk

Szerző: | 2017-06-29

Minél több kártya van a kezünkben, annál jobb!

Ne féljünk jelentkezni a létező összes elképzelhető állásra. Ha szembejön egy lehetőség, állásajánlat, hirdetés, bátran jelentkezzünk rá. (Persze a földtől túlságosan elrugaszkodott pozíciókat ne erőltessük). Egyrészt bármikor mondhatunk nemet, másrészt pedig nem érdemes fölöslegesen csökkenteni az esélyeinket. Ne töltsünk túl sok időt a feltételek, elvárások és egyéb követelmények vizsgálgatásával. A legtöbb álláshirdetésben „szuperembereket” keresnek, akik mindenben tökéletesek és teljesen olyanok, amilyet a munkáltató elképzel. Nem baj, ha nem felsőfokú az angol nyelvtudásunk, vagy 5 helyett csak 3 év tapasztalatunk van. Természetesen ők is tudják, hogy ilyen tökéletesen kitenyésztett szuper-munkavállaló nem igazán létezik. A lényeg, hogy tudj válogatni!

A kísérőlevél az álláskeresési stratégiád fontos része!

Nem feltétlenül a motivációs levélről van szó. Sok helyen olyat nem is kérnek. Azonban ha e-mailben jelentkezünk, akkor is kell írnunk néhány sort az üzenet szövegébe. Derüljön ki ebből, hogy nem ugyanazt az üzenetet küldtük el 50 céghez, hanem mindegyiket személyre szabottan, névre szólóan készítjük. Vázoljunk néhány összefüggést a kínált pozíció és korábbi tapasztalataink, végzettségünk és személyiségjellemzőink között. Fontos, hogy adjunk erre, mert különben a munkáltató egy tömegterméknek fog tekinteni minket. Ugyan úgy, mint ahogy mi is tesszük ezt vele!

Ne ragadjunk le egy hirdetésnél!

Biztosan többünkkel előfordult már, hogy olyan álláshirdetésre bukkantunk, ami szinte ránk lett kitalálva. Megfelelő hozzá a végzettségünk, a korábbi tapasztalataink, a felsorolt elvárások nagy részének megfelelünk, van jogosítványunk és saját autónk, három nyelven beszélünk folyékonyan, stb… Hát már miért ne mi lennénk a legjobb jelöltek? Biztos, hogy nem sok ilyen ember van, mint mi, aki ennyire megfelelő lenne! Akkor tehát nagyon jók az esélyeink ugye?

Az ember hajlamos beleélni magát bizonyos dolgokba. Főleg akkor, ha esetleg hamar elhívják egy állásinterjúra. Még inkább, ha kifejezetten jól sikerül ez az interjú. Ám ezek közül semmi sem jelent garanciát! Nem szabad elbízni magunkat, és ugyanúgy tovább kell folytatni az álláskeresést. Persze jó álmodozni és reménykedni, de tartsuk észben, hogy amíg nem írtunk alá munkaszerződést, addig nem fejeződött be az álláskeresés!

Keressünk változatosan!

Vannak, akik csak otthonról szeretnek böngészni az internetes álláshirdetések között. Vannak, akik szívesen mennek állásbörzékre, vagy személyes kapcsolatokat építenek, és így próbálnak előrébb jutni. Ez visszavezethető introvertált, avagy extrovertált személyiségünkre. Mindkét módszer hatékony és szükséges is. Ezért javasoljuk az introvertáltaknak, hogy hagyják el komfortzónájukat néha, és jelenjenek meg konferenciákon, állásbörzéken és egyéb szakmai rendezvényeken. Ha pedig olyanok vagyunk, akik minden erejüket a kapcsolatépítésbe, a személyes kontaktusra fordítják, akkor szánjunk néhány órát a netes álláskeresésre mi is! Akár a hirdető oldalakon, akár a LinkedIn-en!

Legyünk nyitottak más lehetőségekre is!

Legtöbbünk a szakmájában szeretne elhelyezkedni. Nem véletlenül töltünk éveket szakképzéssel, egyetemre járással. Általában sok időt és energiát fordítunk arra, hogy sikeresen elvégezzünk valamilyen oktatási formát, amit nyilvánvalóan szeretnék később hasznosítani (természetesen vannak kivételek).

Lehet, hogy meg van a fejünkben az, hogy mi például mindenképp beszerzési területen szeretnénk dolgozni, mert van egy erős gazdasági végzettségünk. Azonban egy gazdasági végzettség nagyon sok minden másra is alkalmas lehet. Ne utasítsunk vissza élből egy kicsit más jellegű, akár más szakterülethez tartozó álláslehetőséget sem! Járjunk utána, ismerjük meg, és legyünk rá nyitottak. Ki tudja? Lehet, hogy jobban megszeretjük, mint az eredeti tervünknek megfelelő pozíciót. De az is lehet, hogy néhány hónap után átkerülünk arra az osztályra, amiben korábban szerettünk volna elhelyezkedni. Ilyen esetekben beszélhetünk pályamódosításról, vagy pályakorrekcióról például

Hat dolog amit meg kell tanulnunk, ha hosszútávon sikeresek szeretnénk lenni

Szerző: | 2017-06-28

Mindenki a saját sorsának kovácsa. Ha úgy érezzük, elvesztünk, és nincs a kezünkben a kontroll, akkor érdemes megfogadni ezt a hat tanácsot. Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hosszútávon is sikeresek legyünk a karrierünkben.

  1. Az önmegismerés egy folyamat. Ez egy kínszenvedés tud lenni, amin a legtöbb ember élete során többször átmegy. “Vajon mit akarok kezdeni az életemmel?” Biztos sokszor jár a fejünkben ez a gondolat. Sokunknak fogalmunk sincs. Erre a legjobb megoldás, ha mindig nyitottak vagyunk az új dolgokra, és nem akarjuk elkerülni az elénk gördülő nehézségeket, hanem azok legjobb megoldására törekszünk. Ebből sokat tanulhatunk, magunkról is. Végső soron pedig hozzásegítenek ezek a dolgok ahhoz, hogy megtudjuk, mi a célunk az életben.
  2. Egyedül mi felelünk a saját életünkért. Ha tetszik, ha nem. Ha szeretünk mást okolni, ha nem, egyedül mi döntünk arról, hogy ma kik vagyunk, és kik leszünk holnap. Néha nehéz ezt elfogadni, és mindig történhetnek olyan dolgok, ami miatt úgy érezzük, tehetetlenek vagyunk. De a saját sikerünkért más nem tud tenni, csak mi magunk. Ezért a kezünkbe kell venni a dolgokat, ha tényleg szeretnénk valamit elérni. Ne a körülményeket, a váratlan helyzeteket, vagy másokat okoljunk. Csak magunkat!
  3. Semmi nem úgy fog történni, mint ahogy eltervezzük. Ne legyenek illúzióink, nincs olyan, hogy tökéletes munkahely. Mindenhol annyit érdemes maradni, amikor még tud újat mutatni, fejleszteni rajtunk a munkahelyünk. Nem érdemes megvárni a teljes kiégést, ha rosszul érezzük magunkat, próbáljunk meg váltani. Mindig legyünk felkészülve arra, hogy közbe jöhet bármi váratlan dolog. Ezekhez alkalmazkodni kell, és ki kell hozni a legjobbat a helyzetből. “Ha semmi sem biztos, akkor minden valószínű.”
  4. Minden akadály egy lépés előre. Mindig akadályokba fogunk ütközni az életünk során. Mindig fog történni valami, ami hátráltat minket. Ezeket nem tudjuk elkerülni, egyszerűen meg kell élni őket. A legjobb amit tehetünk, hogy ezekből mindig tanulunk, és többek leszünk a megoldásukkal, legyőzésükkel. A sikeresség egyik kulcsa ez. Sikeresen tudjuk venni az elénk kerülő akadályokat? Ki tudjuk hozni a legjobbat mindig a helyzetből?
  5. Teljesen oké bénának lenni valamiben az elején. Nem kell tökéletesnek lennünk abban, amibe bele szeretnénk kezdeni. De el kell kezdenünk valahol. Nem fog menni az elején. De az első lépés megtétele a legjelentősebb része a folyamatnak. Ha el sem kezdünk valamit sosem lehetünk jók benne. Az emberek gyakran az első csalódások, kiábrándulások után kiszállnak. Ezeken azonban végig kell küzdenünk magunkat a sikerig.

Ti mivel egészítenétek ki a listát? Írjátok meg nekünk kommentben!

Lássunk a dolgok mögé az állásinterjún!

Szerző: | 2017-06-27

Az állásinterjúkon gyakran akarják jobbnak eladni a pozíciót nekünk, mint amilyen az valójában. De lehet, hogy egyszerűen csak félreértjük, amikor bemutatják nekünk a helyet. Sok minden előfordulhat. A lényeg, hogy mindent kezeljünk fenntartásokkal, és próbáljuk több szemszögből értelmezni a hallottakat!

  1. „Mi általában addig dolgozunk, amíg nincs kész a munka”

Pozitív értelmezés: Rugalmas munkavégzést ajánlunk, tehát ha hamarabb befejezed a feladatodat, akkor a vártnál korábban is hazamehetsz.

Negatív értelmezés: Arra számítunk, hogy ha kell, akkor vállalj sok túlórát.

  1. „Mi itt nagyon jól érezzük magunkat együtt”

Pozitív értelmezés: Egy jól összeszokott csapatunk van, ami befogadó és nyitott az új csapattagok felé, és könnyen be lehet illeszkedni.

Negatív értelmezés: Itt nagyon meghatározott a csapat hozzáállása, és neked kell majd alkalmazkodni hozzánk, hogyha be szeretnél illeszkedni.

  1. „Nálunk mindenki csapatjátékos !”

Pozitív értelmezés: Nálunk mindenki kiveszi a részét a munkából, és együtt dolgozunk a célok elérésért. Mindig segítjük a kollégákat.

Negatív értelmezés: Itt minden meg van osztva. A siker és a kudarc is. Ha egy kicsit is önálló vagy, esetleg hajt a versenyszellem, akkor nem fogod jól érezni magad.

  1. „Mi gyakran adunk építő jellegű kritikát, visszajelzést!”

Pozitív értelmezés: Mi az egyéni és a vállalati szintű fejlődést is kiemelten fontosnak tartjuk. Ezért olyan embert keresünk, aki nyitott az építő jellegű, tiszteletteljes kritika fogadására, és megfogalmazására is.

Negatív értelmezés: Vastag bőr kell az arcodra, hogy itt dolgozz, mert a vezetők, ügyfelek, kollégák folyamatosan kritizálhatnak majd.

  1. „Keményen dolgozó, terhelhető munkatársat keresünk!”

Pozitív értelmezés: Nekünk fontos, hogy ne unatkozzon a munkavállaló, és mindig legyen mit csinálnia, és a megfelelő kihívásokat tudjuk elé állítani.

Negatív értelmezés: Mi csak egy embert akarunk felvenni annyi munkára, amire igazából két ember kellene.

3 mondat, ami lehiggasztja a főnökünket, ha elkövettünk egy bakit

Szerző: | 2017-06-26

Amikor életemben először elkövettem egy nagy hibát, azt hittem vége a karrieremnek, és összedől a világ. Egy pár hónapja már a csapat tagja voltam, és egyre magabiztosabb voltam, kezdtem zsigerből csinálni a feladataimat, stb. Aztán hoppá, jött egy elég csúnya baki. Na ilyenkor mi van? Maradjunk csendben, és tegyünk úgy mintha semmi nem történt volna? Pakoljunk össze egyből és menjünk haza? Inkább szedjük össze a gondolatainkat és beszéljünk a dologról. Ezek a beszélgetések furcsák és kellemetlenek? Igen! És ezek a beszélgetések szükséges részét képzik a megoldási folyamatnak? Abszolút! Nézzünk meg most 3 olyan mondatot, ami segíthet a helyzet kulturált kezelésében.

  1. .”Sajnálom, hogy [illesszük be a hibát, amit elkövettünk]” Bocsánatot kérni természetesen alap dolog ilyenkor. Természetesen ha mi okoztuk a hibát, akkor azért vállalnunk kell a felelősséget. Közöljük a főnökünkkel, hogy tudjuk hogy hibáztunk, és vállaljuk a következményeit. Legyünk nagyon konkrétak és direktek. “Sajnálom, hogy rosszul küldtem ki a riportot, az én hibám volt, nem jól csináltam.” Ha már elkövettünk egy mulasztást, ne akarjuk elkerülni, vagy másra hárítani a felelősséget. Sokkal korrektebb, ha elvisszük a balhét, így tudjuk a legnagyobbat menteni a helyzeten. Ha ilyen a hozzáállásunk, akkor mások is sokkal korrektebbek lesznek a helyzet kezelése esetén.
  2. .”Megértem miért történt, tudom mi az oka.” A lényeg, hogy adjuk tudtára a vezetőnknek, hogy nem csak túl akarunk lenni ezen a helyzeten, hanem megértettük a probléma gyökerét, és a későbbiekben ennek megfelelően tudunk majd gondolkodni. Lehet, hogy egyszerűen azért történt a dolog, mert valamit nem adtak még a tudtunkra, és így igazából nem is feltétlenül a mi hibánk a dolog, de mégis csak mi követtük el. Ilyenkor mondjuk el, hogy nem voltunk tisztában mindennel, nekünk kellett volna kérdezni, de sajnos ez elmaradt. Az is lehet, hogy egyszerű figyelmetlenség okozza a bajt. De az is lehet, hogy valami olyan dolog jön közbe, amire nem is számítottunk. A lényeg, hogy legyünk tisztában az okokkal mindig.
  3. .”Amit tanultam a helyzetből az az, hogy [illeszd be azt ide, amit tanultál]” A legrosszabb, amit tehetünk, hogy nem tanulunk semmit a hibából. Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik, szokták mondani… Annál jobban a dolog mögé kell látnunk, mint hogy “többet nem fordul elő.” Részletesen le kell bontani a szituációt, és elemezni, hogy legközelebb mit fogunk másképp csinálni, mit nem fogunk csinálni, és a többi. Ha egy hiba következményeit stratégiai szemszögből akarjuk megoldani, akkor a főnökünk sem lehet annyira mérges majd. Főleg ha azt látja, hogy ettől a csapattagjai többék lesznek hosszú távon.

Mit tegyünk, ha más irányba szeretnénk terelni a pályánkat?

Szerző: | 2017-06-22

Attól hogy új iparágba kerülsz, nem azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni mindent.

Unatkoztál mostanság, vagy frusztrált voltál a munkahelyeden? Esetleg olyan iparágban dolgozol, ahol egyre kevesebb álláslehetőség van ? Ha egy közép-karrierdolgozó vagy, és karrierváltáson gondolkozol akármilyen okból is, itt van pár jó hír: Egy új karrieriparágba való átváltás nem azt jelenti, hogy a legaljáról kell kezdened. Még ha nem is ugyanazon a területen van, a tapasztalatod így is számít, és segíthet a kezdőszintek átugrásában. Ha azon gondolkodsz, hogy karrierutat váltassz, kezd azzal, hogy kiértékeled mit is akarsz csinálni, és milyen munka tenne boldoggá. Tégy egy pillantást erre a javaslatra, honnan tudhatod, szükséged van-e állásváltoztatásra – vagy karrierváltoztatásra. Majd nézd meg hogy kell  átmenettervet készíteni  , hogy sikeres karrierváltást biztosíts.

Miért akarsz átváltozást ?

Ha már elértél egy közép-karrier szintet, és 10 évig dolgoztál, ha nem tovább. Nem ésszerűtlen, ha késztetést érzel a változásra. A kérdés az, mi a jó váltoás számodra? Itt egy pár lehetőség, amit megfontolhatsz: Új állás ugyanazon a területen : Ha alapvetően élvezted a munkád, és kötődsz az iparágadhoz, csak egy új állást akarsz. Ebben az esetben, csak az adott munkád lehet – a munkatársak, az órák, a kultúra, stb. – ami nem tetszik, nem kifejezetten a munkafajtával, vagy ezzel a karrierrel van gond általánosságban. Gyakran, a közép-karrier profikat előléptetik menedzsmenti pozícióra, ami kevésbé kielégítő, mint mikor a terveken dolgoztak. Ha ez az eset nálad, akkor lefelé akarsz a ranglétrán lépni, a területeden belül.

Új karrier más iparágban, hasonló készségekkel: Ha az iparágad szerződéskötése elavult/régimódi, vagy úgy érzed kész vagy egy jelentős változásra, egy olyan állásra ami ugyanazokat a készségeket hasznosítja, de egy csavarral, ez lehet a legjobb választásod. Például, egy újságíró lehet, hogy váltani akar kapcsolatszervezésre, így is használná a történetmesélést, és a kommunikációs készségeket, de egy másik területen. Az egész támpont: Néha szükséges a teljes változtatás. Közép-karriernél sok ember teljesen újraakarja kezdeni a munkaéletét ( és magukat!). Képzelj el egy vállalati munkást, aki arra vágyik, hogy elhagyja a várost, és egy farmon dolgozzon. Ez elég nagy változás – de megoldható. Egy erős, sikeres átmenethez szükséged lesz arra, hogy meghatározd mi tesz jelenleg boldogtalanná, és mi fog boldoggá tenni a jövőben.  Beszélj munkatársakkal, és barátokkal, és kérd ki véleményüket. Ezek a beszélgetések segíthetnek abban, hogy letisztuljon mennyire nagy lépést kellene tenned.

Gondolj az összes előző munkádra, egészen az iskola utáni munkától, a nyári munkáig, hogy több rálátásod legyen mit is csinálsz jól, és mit élvezel a legjobban. Ha például az első munkád kiskereskedésaben volt, például vásárlóknak kellett segítened, hogy mit is akarnak, vagy sorbarakni a polcokat a nap végén. Ha küszködsz azzal, hogy kitaláld mit is akarsz, vagy túl sok lehetőség van, nézz meg pár egy pár ingyenes karrierkvízt,  alkalmassági vizsgát, és önértékelési eszközt.

Készíts tervet

Ha már egyszer felismerted az ideális állást, a következő lépésed az, hogy előállj egy tervel, miként szerezheted meg. Valós életi dolgokat is bele kell számolnod pl.:( havi számlák, a gyerekeid, iskolák;stb. ), hogy biztosítsd az álomkarriered reális legyen, és a jelenlegi felelősségeidhez igazodik. Meg kell majd ítélned milyen készségekkel rendelkezel, és milyen készségeket kell még elsajátítanod. Nevezd meg jelenlegi készségeid: Milyen készségekkel, és tehetségekkel rendelkezel, amit az új területen felhasználhatnál? Emlékezz, mint tapasztalt dolgozó, szerencséd van : a sok készség közül a munkáltatók azokat keresik, akik a legmozgathatóbbak. Nem mint egy kezdő szintű alkalmazott, nem kell az elejéről kezdened. Ha a televíziónál dolgoztál például, de az emberi erőforrásokhoz akarsz kereülni, a  személyes problémamegoldó készségeid, és a személyiségekkel való bánás nagyban segíthetnek. Minden tudásod, és készséged sorold fel. Ismerd fel a készségeket, amikre szükséged van: Következőleg, nézd meg az álláshirdetéseket, a pozícióra, amit szeretnél megkapni. Milyen követelmények vannak felsorolva?

Ne felejtsd el, nem szükséges minden készséggel rendelkezned egy álláshoz, hogy jelentkezz – de van egy pár vízválasztó. Lehet, hogy egy osztálybra kell járnod, vagy diplomát szerezni. Lehet, hogy alacsonyabb poszton kell kezdened, rosszabb fietéssel, mint ahol most vagy. Esetleg kreatív módokat kell kieszelned, hogy add hozzá tapasztalataidat az önéletrajzodhoz , például önkéntes pozíció elvállalása, ami segít az új készségek elsajátításában. Használd az összes információt, hogy idővonalat készíts arról a dolgokról mit kell tenned az új munkába való átmenethez – ehez lehet tanulás szükséges.

Átvezető taktikák közép-karrierr jelölteknek

Már azonosítoddat a mozgatható készségeket, amiket az új karrierednél felhasználhatsz, és azokat is, amiket még el kell sajátítanod. Most, itt van pár stratégia, hogyan legyen az új iparágban való álláskeresésed sikeres.Frissítsd az önéletrajzod. Támaszkodj az összesített kimutatásra, vagy a tárgyilagossákra, hogy kifejezd a történeted, és megmutast a jelenlegi készségeid, és tulajdonságaid, amiket át tudsz vinni. Ezen kívül, nézd meg ezeket a tippeket, hogyan vegyél el valamit egy közép-karrier önéletrajzból.

Használd a létező hálózatod: Ne érezd úgy, egy teljesen új hálózatot kell kiépítened, csak azért mert váltassz. Informáld a közeli barátokat, és akikben bízol, hogy változást fontolgatsz, és oszd meg a részteleket amiket keresel. Sosem tudhatod milyen állásajánlatok jönnek az emberek bejövő emailjeibe. Itt van pár információ, hogyan használd a hálózatokat az álláskeresésedben.

Nézelődj az aktuális cégeden belül : Ki ismer jobban, mint a saját céged ?   Még ha nagy váltáson is mész át –  HR-ből az eladáshoz például – a jelenlegi munkahelyed képes veled dolgozni, és véghezvinni ezt az áthelyezést. Mivel a menedzsment ismeri a készségeid, és eredményeid, talán bevállalják a rizikót, és egy új pozíciót kapsz.

Bővítsd hálózatod

Kezdj el hálózatos eseményekre járna a területen belül, ahol dolgozol. Mondd el mindenkinek milyen fajta pozícióra vágysz, és hogyan kapcsolódik logikusan az állástörténelmedhez, még ha nagy ugrásnak is tűnik. Készíts információs interjúkat: Az egyik egyszerű módja, hogy bővítsd hálózatod, és megtanuld az új területed, ha információs interjúkat készítessz.

Egy utolsó tipp

Lassan haladj, kifejezetten a drasztikus változásokkal. Ha egy marketinges pozíciód van, de ha valami kreatívat szeretnél csinálni, például fontold meg, hogy elkezdessz dolgozni az Etsy boltban, vagy honlapod készítessz, és eladsz pár dolgot. Dolgozz ezen esténként, és hétvégenként, amíg nem érzed egészen teljesnek. A karrierváltozásod utolsó lépéseként, gondolj vissza az előző évek tapasztalatára, mint előnyre, és ne hátrányra. A tapasztalatod még mindig értékteljes, és segíthet a jövőbéli karrieredben, még akkor is ha eltérés ahoz képest, amiért dolgoztál.

3 jó szokás a LinkedIn-en, amit neked is ki kell próbálnod!

Szerző: | 2017-06-20

Írunk most három jó tanácsot nektek ismét a LinkedIn használatával kapcsolatban. A személyes brand építésnek itt is meg kell jelennie, ehhez igyekszünk most támpontokat adni.

  1. Nem használják a sablonokat. Már sokszor hallottuk, hogy ne legyünk sablonosak. Ez különösen igaz a LinkedIn-re, ahol minden egyes üzenet, endorse, gratuláció, kapcsolatfelvétel, és bármilyen más üzenő funkció alapértelmezettként beállít egy sablon üzenetet. Írjuk le személyre szabottan, hogy: “Köszönöm, hogy kaptam erre és arra a skill-emre egy endorse-t, remélem a múltkori közös munkánkkal bizonyítottam, hogy megérdemlem.” vagy pedig írjuk le szó szerint: “Gratulálok Józsikám a kinevezésedhez, biztosan jó csapatba kerülsz majd az XY osztályon!” A toborzókat is megszólíthatjuk akár. Ha látjuk, hogy egy recruiter megnézett minket, akár írhatunk egy üdvözlő üzenetet neki, bár ha megnézett minket és nem írt, akkor valószínűleg nincs éppen nekünk való ajánlata. Ettől függetlenül felvehetjük vele a kapcsolatot, minden bizonnyal nem fog megsértődni. A lényeg, hogy minden üzenetből érződjön, hogy vettük a fáradságot és személyre szabottan próbálunk meg kommunikálni.
  2. Nem csak álláskeresésre használják. Igen, leginkább akkor pörgetjük fel a LinkedIn használatot, ha épp állást keresünk. Azonban a leghatékonyabb akkor lesz, ha nem csak akkor vagyunk aktívak rajta. Beállíthatjuk úgy a profilunkat, hogy vonzó legyen a recruiterek számára, és hogy könnyedén feltűnjön mindenkinek, hogy állást keresünk. Ha ezt csak álláskereséskor használjuk, akkor azonban olyan lehetőségektől eshetünk el, amikre nem is számítunk. Persze megvannak a taktikái annak, hogy ez a kollégáknak és jelenlegi munkaadónknak ne tűnjön fel 🙂 A lényeg, hogy ha konkrétan nem is tervezünk váltást, érdemes nyitottnak lenni.
  3. Másokra is gondolnak. Sok ember csak a saját jövőjének zálogaként tekint a LinkedIn-re. Azonban ez nem csak arra jó, hogy magunkról infót közöljenek mindenkinek, hogy magukat előrébb tolják. Itt jön képbe az a mondás, hogy jó tett helyébe jót várj. Ha látunk egy releváns hirdetést akkor jelöljük be rajta az ismerősünket. Vagy küldjük tovább a hirdetés szövegét. Esetleg mi ajánljunk valakit a hirdető cégnek, hátha. Ezek a számunkra semmibe nem kerülő apróságok később kincset érhetnek, mert sokszor viszonozhatják az emberek a kedvességünket.

Önéletrajz: PDF vagy Word dokumentum?

Szerző: | 2017-06-19

Kész van a szuper CV, már csak be kell nyújtani, hogy megszerezze nekünk az állommelót. Frissítettük, kiemeltük a lényeget, megmutattuk, hogy mennyire transzferábilisak a skill-jeink, és százötvenszer átnéztük, nehogy legyen benne helyesírási hiba. Az egyetlen kérdés az maradt: “Milyen formátumban küldjem el?” 

A válasz bonyolultabb, mint gondolnánk. Én mindig azt mondom, hogy PDF, de nézzünk meg most több érvet is a PDF és a DOC formátum mellett. A karriertanácsadók véleménye sem egyezik mindig ebben a kérdésben.

A DOC ellen szól, hogy olyan formátumban nem jó ötlet hagyni, ami bármikor véletlenül megváltozhat. Egy másik gépen, más verzióba konvertálva elcsúszik, vagy kitörlődik belőle valami, bármi… Akinek szól, annak a fényesre polírozott verziót kell látnia. A PDF-be nem tudnak (olyan egyszerűen) beleszerkeszteni. Ne adjuk el az előnyünket vagyis az anyagunkat csak úgy.

Ezekkel az érvekkel nehéz vitatkozni, elég egzaktak és érthetők. Azért a dolog nem ennyire fekete-fehér. Mindkét típusnak lehetnek előnyei és hátrányai. Ez attól függ, hogy hova és hogyan küldjük. Ha e-mailben küldjük, akkor mehet a PDF, mert az többnyire vírus-mentes, és megtartja a formázását is.

Azonban ma már nagyon sok automata ellenőrző, szűrő szoftver létezik a cégeknél, amik bizonyos kulcsszavakra keresnek rá az anyagunkban. Egy PDF fájlból pedig nehezebben olvassa ki a szükséges információkat egy ilyen program. Bár ezek már egyre megbízhatóbbak, mindig adódhatnak problémák. Végső soron pedig eredményezheti azt, hogy el sem jut egy valódi emberhez az anyagunk.

Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor küldjük el mind a kettőt. Mondjuk ha a LinkedIn-en keresztül jelentkezünk, vagy csak egy fájlt lehet csatolni, akkor nem tudjuk ezt megtenni.

Szummázva. Ha automata rendszeren keresztül jelentkezünk, jobb a word. Ha nem, akkor a PDF.

Mi kell a homeoffice-hoz?

Szerző: | 2017-06-19

A távmunka speciális készségek sorát igényli, függetlenül attól, hogy milyen fajta munka az. Egyértelműen az informatikai iparágak, illetve a számítógéppel támogatható munkák terén van a legtöbb lehetőségünk ilyen állást találni. Ebben a bejegyzésben 7 olyan tulajdonságot szeretnénk kiemelni, amivel rendelkeznünk kell a távmunkához. És jó, ha ezeket ki is emeljük az önéletrajzunkban!

  1. Digitális kommunikáció

Igen, minden munka igényli a megfelelő kommunikációs képességet. Azonban a digitális kommunikáció képessége nem egyenlő az emberekkel való beszélgetéssel. Ide tartozik például a hatékony e-mail-kezelés. Mennyire tudjuk őket hatékonyan rendszerezni és átlátni, milyen gyorsan reagálunk rájuk. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy az e-mail kommunikáció másfajta fogalmazásmódot igényel. Nem szabad úgy fogalmaznunk, ami félreértelmezhető. Nyilván szóban sem érdemes, de elektronikus úton könnyű ebbe a hibába esni.

Ezen kívül ma már a video-hívás, video-konferencia, Skype-meeting sem idegen fogalmak. Rugalmasan és rutinszerűen kell tudnunk használni ezeket az eszközöket is, hiszen néha elengedhetetlen szóban kommunikálni kollégáinkkal, vezetőinkkel, ügyfeleinkkel akár több száz vagy ezer kilométer távolságból is!

  1. Idő-menedzsment

Ha 8-ra kell bemennünk dolgozni, és 4 kor állhatunk fel az asztaltól, vagy műszakolunk, akkor az időbeosztásunk automatikus. Ha otthonról dolgozunk, akkor viszont senki nem látja, hogy a délelőttöt elpazaroltuk, mert mondjuk elkalandoztunk a cuki kiscicás videók nézésében, és még éjfélkor is a laptop előtt ülünk, hogy bepótoljuk a lemaradást.

Nagyon jól hangzik ez a rugalmasság, hogy akkor állunk neki dolgozni, amikor akarunk, és akkor, amikor akarunk. Azonban könnyű elveszni ebben, és elcsúszni a határidőkkel. Megnézünk még egy részt a sorozatból délelőtt, vagy iszunk még egy kávét? Gyorsan elmegyünk még boltba, vagy összedobunk valami reggelit? Hoppá! Máris dél van? Aki dolgozott már így, annak ismerős lehet…

Valamilyen rendszert mindenképp be kell vezetnünk az életünkbe ilyen esetben is. A munka az munka, és el kell végezni, ezért próbáljunk valamilyen időstruktúrát állítani és követni!

  1. Ön-motiváció

Amikor nem áll a hátunk mögött a főnök, vagy egyszerűen csak annyit mondanak, hogy „ezt az eredményt akarjuk látni, van rá három heted”, akkor nehéz motiválni magunkat. Sokaknál előfordul Pató Pál esete (ejj ráérünk arra még!). Ha nem ellenőriznek minket rendszeresen, hogy hogyan haladunk, sokszor hajlamosak vagyunk halogatni. Az esetek nagy részében fizetést csak a kész, határidőre elvégzett munkáért kapunk, úgyhogy nem érdemes sokáig húzni.

Jó módszer lehet, ha apró mozzanatokra bontjuk a feladatot, és minden elvégzett folyamat után megjutalmazzuk magunkat. Így könnyebb fenntartani a motiváltságunkat, és ebből a módszerből könnyen lehet megszokás.

  1. Önálló munkavégzés

Mivel legtöbbször önmagunkban, otthonról dolgozunk (önállóan), ezért jó, ha nem kell mindent megkérdezünk, nem kell állandóan tanácsokat, segítséget kérni másoktól, hanem inkább megpróbáljuk magunk megoldani a problémákat. Ez nem csak egy bizonyos feladat elvégzésére vonatkozik, hanem a feladat befejeztével az új kihívás proaktív keresésére, az új, innovatív ötletek kitalálására is.

  1. Informatikai ismeretek

Mint már említettük, a távmunka szinte mindig számítógépek segítségével történik. Ez nem jelenti azt, hogy magasan képzett programozónak kellene lennünk. Azonban az irodai (MS Office), levelező, chat, video-hívó, stb. szoftvereket készségszinten kell tudnunk használni. Manapság már a legtöbb ilyen program meglehetősen felhasználóbarát, de vannak bonyolultabbak is, amelyek használatának megtanulása nehezebb feladat lehet.

  1. Rendszerszemlélet

Megfelelő módon kell a munkafolyamatok prioritását felállítanunk. Mindig tudnunk kell, hogy mi a legfontosabb, és mi az, amivel ráér később is foglalkozni. Egyéni munkavégzés során ez nem feltétlenül annyira fontos, ám ha otthonról, de egy team tagjaként dolgozunk, akkor nagyon fontos, hogy ne tartsuk fel a csapat többi tagját azzal, hogy nem vagyunk kész a ránk bízott feladattal időre!

  1. Csapatmunka

Kerülhetünk akár olyan nemzetközi team-be is, ahol nem csak a különböző kultúrákat kell figyelembe venni, hanem olyan emberekkel kell együtt dolgoznunk, akik teljesen más időzónában élnek. Szükséges egyfajta rugalmasság ehhez. És jó, ha hajlandóak vagyunk alkalmazkodni, ugyanis akár az éjszaka közepére is eshet egy fontos meeting. A távmunka ezzel jár, úgyhogy a korán kelést vagy északázást mindenképpen bele kell kalkulálnunk, ha egy multinacionális cégnél dolgozunk.

Egy összetartó csapat nehezebben alakul ki távmunka során. Ám mindent meg kell tennünk, hogy hatékonyan együtt tudjunk működni, és a távoli kollégákat ugyanolyan kedvességgel és tisztelettel kell kezelnünk, mint ha csak az irodában a szomszéd asztalnál ülnének!

Hasznosnak tartod bejegyzésünket? Oszd meg ismerőseiddel! Kérdésed, észrevételed van? Írd meg nekünk kommentben!

Mi történhet velünk a munkába állásunk kezdetén?

Szerző: | 2017-06-16

Biztosan találkoztál már olyan esettel, amikor valami egyáltalán nem olyan, mint ahogy azt állították neked. Ez bármikor előfordulhat egy új munkahelyen is. Az új munkahely is kialakít bennünk egy bizonyos képet, benyomást az első napon, de a munkahelyünknek is meglesz az első benyomása rólunk. Vizsgáljunk meg most néhány ide kapcsolódó kérdést, a munkavállaló szemszögéből.

Mennyire egyezik meg az első benyomásunk azzal, mint amire az állásinterjú után számítunk?

Alapvetően háromféle válasz lehetséges.

  1. Megegyezett
  2. Nem egyezett meg, de pozitívan csalódtam
  3. Nem egyezett meg, de negatívan csalódtam

Kutatások szerint az esetek megközelítőleg egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban jelennek meg, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora eséllyel fogunk sokkal jobb munkát kapni, mint amekkora eséllyel csalódás érhet bennünket, vagy pontosan olyan lesz, mint amire számítunk.

Megváltozik-e a későbbiekben a munkahelyről kialakított első benyomás a későbbiekben?

Ez egy eldöntendő kérdés, így tehát igennel vagy nemmel válaszolhatunk. A kutatásban résztvevők 87 százaléka azt állítja, hogy nem változott meg az első napon kialakított kép a későbbiekben sem, és 13 százalék mondta azt, hogy megváltozott (akár pozitív, akár negatív irányba).

Miért fontos ez?

Az első kérdés azért fontos, mert minden esetben fenntartásokkal kell kezelnünk egy új munkahelyet. Igyekezzünk minél alaposabban utánajárni mindennek, ne hagyjuk „eladni magunkat”. Kérdezzünk, legyünk érdeklődők, és ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor különösen vigyázzunk. Mindenképp az a cél, hogy az első vagy második kategóriába kerüljünk!

A második kérdés lényege pedig az, hogy a munkáltatóknak nagyon is oda kell figyelnie, hogy mit ígér az új munkavállalónak, és ő mit fog ebből megkapni, érzékelni az első napon. Nagyon könnyen kialakítható a munkavállalóban ezzel egy kissé lázadozó, motiválatlan és végső soron nem hatékony hozzáállás, ami teljesítménycsökkenésben, és akár profitvesztésben realizálódhat a cégnél!

Érdemes tehát odafigyelni ezekre az apró részletekre!