Monthly Archives: február 2017

Mit tehetsz, ha utálod a munkádat?

Szerző: | 2017-02-28

“Utálom a munkám. Utálom a cégem. Utálom a főnököm.”
Sok ember utál valamit, vagy valamit a munkájukban, és meg sem tudom számolni, hányszor hallottam mostanában ezeket a mondatokat…

Mit csinálj, ha utálod a munkád?

Ez nem jó, több okból sem. Először is, nehéz munkába menni minden nap, amikor utálod. Másodszor, nem jó hangoztatni az interneten azt a tényt, hogy utálod a munkád. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell tartanod. Van pár lépés, amiket muszáj megtenni, ha utálod a munkát, és nem vagy boldog amikor dolgozol. Túl sok időt töltünk azzal, hogy megőrizzünk egy állást, amit utálunk. Egyébként is, ha boldogabb vagy, jobban fogod végezni a munkád, ha egy kicsit is szereted.

Tartsd magadban az ’’ Utálom a munkám ’’ gondolatokat.

Még ha utálod is a munkád, tarts magadban, vagy csak a közeli barátaiddal/családoddal oszd meg. Ne kürtöld szét a világban, mivel akárki láthatja, amit posztoltál. Keress rá a Twitteres ’’ Utálom a munkám ’’ –ra , hogy tudd mire is gondolok. Nem csak az alkalmazottak használják a közösségi oldalakat. A munkáltatók is ott vannak, és ha kimondod valaki biztosan rá fog találni. A tweeteket például kimutatja a Google keresés. Ráadásul, ha nem vagy elég óvatos a facebook adatvédelmi beállításaival, akkor a nem kívánatos személy is láthat mindent. Nem akarod elveszíteni a munkád, mielőtt egy új után néznél, csak azért mert panaszkodtál róla. Helyette, több értelme van, ha stratégikusan eltervezed a cégtől való eljövetelt.

Tudd, hogy nem vagy egyedül!

Mindannyian lehetünk abban a szituációban, ahol azt mondod ’’ Utálom a munkám’’. Csak úgy megtörténik. Az állás lehet nem éppen olyan, mint amire számítottál. Az állás lehet, hogy oké, de a főnököd, és a munkatársak rettenetesek. Lehet, hogy nem szereted a beosztást, vagy a vásárlókat, vagy akármi mást. Ha elértél addig a pontig, hogy felismerted utálod a munkád, nem olyan rossz. Legalább kitalálhatod mit is tégy következőnek.

Ne lépj ki egyből!

Ne hagyd csak úgy ott a munkád. Nem akarsz gyorsan felmondani, és utána megbánni ha nem találsz gyorsan egy új állást. Kezd azzal, hogy átgondolod a lehetőségeid, mivel tehetnéd a munkát elviselhetővé. Van valami más, amit csinálhatnál, hogy boldog legyél a munkádban? Kérhetnél egy beosztást változtatást ? Van akármi, ami különbséget jelentene, és meggyőzne, hogy maradj? Vedd figyelembe az alternatívákat, mielőtt elhatározod, hogy kilépsz. Egy új munkát keresni sosem egyszerű. Ha van lehetőség rendbe hozni, egy próbát megér.

Állj készen az álláskeresésre!

Ha nincs módja, hogy maradj ,az is elfogadható. Legalább tudod. Ne lépj ki a munkahelyedről még, nem számít mennyire is utálod. Könnyebb állást keresni, ha  van állásod, és valószínűleg nem leszel jogosult munkanélküli segélyre, ha kilépsz. Helyette szánj időt a LinkedIn profilod megalkotására, vagy frissítésére. Frissítsd az önéletrajzod. Tégy szert pár kapcsolatra. Alakítsd ki hálózatod úgy, hogy kapcsolatba lépsz mindenkivel, akit ismersz a LinkedIn-en, és más magas szintű hálózati oldalakon. Minél felkészültebb vagy, mielőtt tényleg elkezdesz keresni, annál könnyebb lesz az álláskeresés.

Kezd el az állásvadászatod!

Kezdj el állást keresni, csöndben, és diszkréten. Ne hangoztasd a tényt, hogy állást keresel, ugyanazokért az okokért, amiért titokban tartod, hogy utálod a munkád. Nem akarod, hogy a főnököd, vagy bárki más megtudja, amíg nem állsz készen a hírek megosztására. Használd az álláskereső modulokat, hogy lásd milyen állások állnak rendelkezésre a te háttereddel. Ez után teszteld le a ’’vizet ’’. Kezdj el állásokra jelentkezni, és privátan beszélgetni (emailen keresztül, Facebbok/Linkedin üzenet, stb.) az új kapcsolataiddal arról a tényről, hogy állást keresel. Ez a tíz lépés (link) átölel mindent, amit tudnod kell, hogy kezd el álláskeresésed, és ne vessz el benne. Tartsd észben, hogy időbe telhet egy úgy pozíció megtalálása, ezért készülj fel a hosszadalmas keresésre.

Légy óvatos mit mondasz!
Amikor itt az ideje a felmondásnak, tudom, hogy legszívesebben a háztetőkön ordítanál, de még most se híreszteld a tényt, hogy utáltad az előző munkád. A cégek átnézik a referenciákat. Az interjúk közben néha megkérdeznek az előző munkáltatókról, és számít amit mondasz. Az egyik jelentkező akit interjúztattam egész idő alatt csak arról beszélt, hogy mennyire utálta az utolsó állását, és a céget ahol dolgozott. Az a cég volt a kliensem legnagyobb vevője.
Esély sem volt rá, hogy olyan valakit fogok felvenni, aki ennyire utálja a céget, és olyan emberrel kéne dolgoznia, akit nem is szeretett.

Illendően mondj fel!

Elegánsan mondj fel, két héttel előtte jelentsd be inkább. Ajánld fel a segítséget az áthelyezés, és a távozás közben, amennyire csak tudod. Habár lehet nem kifizetődő karrierszempontból, az időt, és energiát sem éri meg. Most már jobban fogsz figyelni az új munkádra, és ezúttal hogyan lehet jobb tapasztalatod.

19 dolog, amit érdemes átgondolnunk, nem csak a munkahelyen!

Szerző: | 2017-02-27

Mai bejegyzésünkben egy rövid listát láthattok. Itt van ez a 19 gondolat, amik segíthetnek átlendülni egy újabb nehéz napon. Érdemes átgondolni, hogyan viszonyulunk ezekhez a dolgokhoz, nem csak a munkahelyen, hanem általánosságban is. Mindent jól csinálunk? Van min változtatni? Át kéne értékelni bizonyos dolgokat? Nézzük meg!

 

  1. Barátokat, ne ellenségeket szerezzünk!
  2. Próbáljunk ki valami újat!
  3. Hagyjuk a munkát a munkahelyen!
  4. Ne elkerülni, hanem megoldani akarjuk a problémákat!
  5. Nézzük meg, hogy helyes-e a hozzáállásunk a dolgokhoz!
  6. Ne tartsunk magunkban semmit, ami bánt!
  7. Álljunk ki magunkért!
  8. Váltsunk szemléletmódot. Gondolkodjunk másképp a dolgokról!
  9. Ne hallgassunk mindenről, beszéljünk őszintén!
  10. Vezessünk tanulási naplót!
  11. Keressünk lehetőségeket!
  12. Mindenben keressünk valami pozitívat!
  13. Vegyük kezünkbe a dolgok irányítását!
  14. Döntsünk határozottan!
  15. Nézzük át és értékeljük a munkahelyi dolgokat!
  16. Legyünk proaktívak!
  17. Legyünk hálásak azért, ami van!
  18. Beszélgessünk valakivel!
  19. Utasítsuk el az unatkozást!

Érzelmeink kezelése a munkahelyen

Szerző: | 2017-02-24

men-102441_960_720˝Az embertől mindent el lehet venni, csak egyet nem: azt a végső emberi szabadságjogot, mely szerint eldöntheti, hogyan álljon hozzá az adott körülményekhez.˝- Viktor Frankl, Az értelem keresése című könyvéből.

Mindannyian voltunk már ilyen helyzetben ezelőtt. Tudod… amikor a kedvenc projektedet megsemmisítették hetek kemény munkája után; amikor a vásárló igazságtalanul rád förmed; amikor a legjobb barátod (és munkatársad) hirtelen elveszíti az állását; vagy a főnököd több munkát oszt ki neked, amikor már így is túlterhelt vagy. A magánéletedben, a reakcióid a stresszes helyzetekre, mint ezek, kiabálással kezdődnek, vagy elbújsz a sarokban és sajnáltatod magad rövid időre. De a munkahelyen, ezek a viselkedési típusok komolyan károsíthatják a szakmai hírnevedet, valamint a produktivitásodat. Stresszes szituációk túl gyakoriak egy munkahelyen, amik szembenéznek a költségvetés csökkenésével, a létszámcsökkentéssel és a részlegváltozásokkal. Egyre nehezebb és nehezebb lehet kezelni az érzelmeidet ilyen körülmények között, azonban még ennél is fontosabb számodra ezt tenni. Mindennek ellenére, ha a menedzsmentet arra kényszerítik, hogy még több embert bocsájtson el, akkor azokat fogják megtartani, akik kezelni tudják az érzelmeiket, és jól dolgoznak nyomás alatt. Ahogy a fenti idézet is mutatja, hogy nem számít, milyen szituációban vagyunk, mindig szabadon választhatsz, hogy hogyan reagálsz az adott szituációra. Tehát, hogyan tudsz jobbá válni az érzelmeid kezelésében és a reakcióid kiválasztásában, egy rossz helyzetben? Ebben a cikkben, megnézzük a leggyakoribb negatív érzelmekkel való tapasztalatokat a munkahelyen – és hogyan tudod ezeket hatékonyan kezelni.

Miért csak a negatív érzelmekre koncentrálunk? Nos, a legtöbb embernek nincs szüksége stratégiákra a pozitív érzelmeik kezelésében. Elvégre, az öröm, az izgatottság, a részvét, vagy az optimizmus általában nem hatnak negatívan másokra. Ameddig konstruktívan és hivatásszerűen osztod meg a pozitív optimizmusod, jó, hogy vannak a munkahelyen!

Gyakori negatív érzelmek a munkahelyen

1997-ben, a Bond University menedzsment professzora, Cynthia Fisher készített egy tanulmányt, amit úgy hívott: ˝Érzelmek a munkahelyen: Mit éreznek az emberek, és Hogyan kellene felmérnünk azokat?˝

Fischer kutatása szerint: a leggyakoribb negatív érzelmek, amelyeket a munkahelyen tapasztaltak meg:

  • Csalódottság/ ingerültség.
  • Aggodalom/ idegesség.
  • Düh/ bosszantás.
  • Ellenszenv.
  • Csalódottság/ boldogtalanság.

Lejjebb különböző stratégiák találhatók, amiket használni tudsz, hogy segítsen kezelni ezeket a negatív érzelmeket.

Csalódottság/ ingerültség

A csalódottság általában akkor jelentkezik, amikor elakadást vagy csapdába esést érzel, vagy amikor képtelen vagy előre haladni. Ezt okozhatja az, hogy a kollégád akadályozza a kedvenc projekted, a főnököd, aki nagyon szétszórt, hogy időben odaérjen a megbeszélésetekre, vagy egyszerűen hosszú ideig tartja a vonalat. Bármi is az ok, fontos, hogy gyorsan foglalkozz a csalódottság érzésével, mivel könnyen vezethetnek még több negatív érzelemhez, mint például dühhöz.

Itt van néhány javaslat a csalódottság kezelésére:

  • Állj meg és értékelj – Az egyik legjobb dolog, amit tehetsz, hogy szellemileg megállítod magad és vetsz egy pillantást a szituációra. Kérdezd meg magadtól, miért érzed magad csalódottnak. Írd le és légy speciális. Azután gondolj egy pozitív dologra a jelenlegi helyzeteddel kapcsolatban. Például, ha a főnököd késik a megbeszélésről, akkor több időd lesz felkészülni. Vagy, ezt az időt használhatod lazításra is.
  • Találj valami pozitív dolgot a szituációban – Gondolj a helyzetedre pozitív szempontból, amivel gyakran más irányból is nézheted a dolgokat. Ez a kis változás a gondolkodásodban javíthatja a hangulatodat. Amikor egy ember okozza a csalódottságodat, valószínűleg nem szándékosan csinálják ezt, hogy idegesítsenek. És ha az egy dolog, ami háborgat téged – nos, bizonyára nem személyes! Ne légy dühös, csak menj tovább.
  • Emlékezz az utolsó pillanatra, amikor csalódottságot éreztél – Az utolsó pillanat, amikor csalódott voltál egy dolog miatt, a helyzet valószínűleg megoldódott egy kis idő után, nem? A csalódottságod vagy az ingerültséget valószínűleg nem tett sokat azért, hogy megoldódjon a probléma, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem tesznek semmit sem érted.

Aggodalom/ idegesség

Az összes félelmeddel és aggodalmaddal, ami a növekvő számú munkanélküliséggel jár együtt, így nem csoda, hogy sokan aggódnak a munkájukért. Azonban ez az aggodalom könnyen kitörhet, ha engeded, és ez nem csak a szellemi egészségedre hathat ki, hanem a termelékenységedre is, és a hajlandóságodra, hogy kockáztass a munkahelyeden.

Próbáld ki ezeket a tanácsokat az aggodalom kezelésére:

  • Ne vedd körül magad aggodalommal és idegességgel – Például, ha a munkatársak a pihenőbe csoportosulnak pletykálni és beszélgetni a leépítésekről, akkor ne menj oda és ne aggódj mindenki mással együtt. Az aggodalom hajlamos több aggodalomhoz vezetni, és ez senkinek sem jó.
  • Próbáld ki a mély légző gyakorlatokat – Ez segít lelassítani a légzésedet és a pulzusszámodat. Lélegezz be lassan 5 másodpercig, aztán lassan fújd ki 5 másodpercig. Koncentrálj a légzésedre, és semmi másra. Ismételd meg legalább ötször. Erről bővebben, olvasd el a Fizikai Relaxációs Technikák cikkünket.
  • Koncentrálj arra, hogy hogyan javíthatsz a helyzeten – Ha félsz attól, hogy elbocsátanak, és ott ülsz és aggódsz, az valószínűleg nem segít megtartani az állásodat. Helyette, miért nem ötletelsz ki módszereket több vállalat bevonására, és mutatod meg, hogy mennyire értékes vagy a vállalat számára?
  • Írd le az aggodalmaidat egy gondnaplóba – Ha úgy gondolod, hogy az aggodalmak kavarognak a fejedben, írd le őket egy jegyzetfüzetbe vagy ˝gondnaplóba˝, és aztán készíts egy időbeosztást, amikor foglalkozol velük. Arra az időre, megfeledkezhetsz az aggodalmakról, azzal a tudattal, hogy majd foglalkozni fogsz velük. Amikor eljön a tervezett idő, vezess egy megfelelő kockázatelemzést ezekre a dolgokra, és bármilyen intézkedések szükségesek bármiféle kockázat enyhítésére.

Düh/ bosszantás

Az irányíthatatlan düh talán a legártalmasabb érzelem, amit az emberek a munkahelyen tapasztalnak. Szintén egy olyan érzelem, amit a legtöbbünk nem jól kezel. Ha bajban vagy a hangulatkezeléssel a munkahelyen, akkor a hangulatkezelés megtanulása az egyik legjobb dolog, amit csinálhatsz, ha meg akarod tartani a munkádat.

Próbáld ki ezeket a tanácsokat a dühöd kezelésére:

  • Figyeld meg a düh kezdeti jeleit – Csak akkor tudod meg a düh jeleit, amikor a düh felépül, tehát tanuld meg felismerni, amikor kezdődik. A düh korai leállítása a kulcs. Emlékezz rá, hogy el tudod dönteni, hogyan reagálsz egy szituációban. Csak azért, mert az első ösztönöd az, hogy mérges legyél nem jelenti azt, hogy ez a megfelelő válasz.
  • Ha elkezdesz mérges lenni, állítsd le – Csukd be a szemed, és gyakorold a mély légző gyakorlatokat, amit fentebb említettünk. Ez félbeszakítja a mérges gondolataidat, és segít visszatéríteni egy sokkal pozitívabb útra.
  • Képzeld el magad, amikor mérges vagy – Ha elképzeled, hogyan nézel ki és viselkedsz miközben mérges vagy, ad néhány perspektívát a szituációról. Például, ha arra készülsz, hogy rákiabálsz a munkatársadra, képzeld el, hogyan néznél ki. Piros a fejed? Össze-vissza hadonászol a kezeddel? Szeretnél együtt dolgozni egy ilyen emberrel? Valószínűleg nem.

Ellenszenv

Valószínűleg mindannyiunknak kellett olyan személlyel együtt dolgoznia, akit nem kedveltünk. De fontos, hogy szakmaiak legyünk, történjék bármi.

Itt van néhány ötlet arra, hogyan dolgozzunk együtt olyan emberekkel, akiket nem kedvelünk:

  • Légy tisztelettudó – Ha olyan emberrel kell együtt dolgoznod, akivel nem jössz ki, akkor itt az ideje eltekinteni a büszkeségedtől és az egódtól. Bánj vele udvariassággal és tisztelettel, ahogy másokkal is bánnál. Csak azért, mert ez a személy nem szakszerű módon viselkedik, nem jelenti azt, hogy neked is úgy kellene.
  • Légy magabiztos – Ha a másik személy bunkó és nem szakszerű, akkor határozottan magyarázd el, hogy te elutasítod ezt a bánási módot, és nyugodtan hagyd el azt a helyzetet. Emlékezz, mutass példát.

Csalódottság/ boldogtalanság

A csalódottság vagy a boldogtalanság kezelése a munkahelyen nehéz lehet. Az összes érzelem közül, amit a munkahelyeden érzel, ezek a legvalószínűbbek, hogy kihatnak a teljesítményedre. Ha csak egy nagy csalódást szenvedtél el, az energiád valószínűleg alacsony lesz, lehet félsz egy újabb kockázatvállalástól, és mindentől, ami visszatart a sikertől.

Itt van néhány proaktív lépés, amiket megtehetsz a csalódottság és boldogtalanság legyőzésére:

  • Vizsgáld meg a gondolkodásmódodat – Egy pillanatra ébredj rá arra, hogy a dolgok nem mindig a te utadon járnak. Ha igen, akkor az élet egy egyenes útból állna dombok és völgyek, hepehupás utak helyett, nem de? És a dombok és völgyek azok, amik gyakran érdekessé teszik az életet.
  • Hozd rendbe a célodat – Ha csalódott vagy, hogy nem érted el a célodat, az nem jelenti azt, hogy a cél többé már nem elérhető. Tartsd szem előtt a célt, de változtass egy kicsit – például, elhalasztod a határidőt.
  • Jegyezd le a gondolataidat – Írd le pontosan, mi tesz boldogtalanná. Egy munkatárs? A munkád? A túl sok tennivalód?  Ha egyszer ráismersz a problémára, ötletelj, azon, hogyan tudod megoldani. Emlékezz, mindig rendelkezel azzal az erővel, hogy megváltoztasd a szituációt.
  • Mosolyogj! – Furcsán hangozhat, de a mosolygás erőltetése – vagy akár a grimasz – gyakran boldoggá tesz (ez az egyik olyan furcsa módszer, amiben az emberi lények érzékenyek).

Karrierváltás?

Szerző: | 2017-02-23

piacszervezőAttól hogy új iparágba kerülsz, nem azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni mindent.

Unatkoztál mostanság, vagy frusztrált voltál a munkahelyeden? Esetleg olyan iparágban dolgozol, ahol egyre kevesebb álláslehetőség van ? Ha egy közép-karrierdolgozó vagy, és karrierváltáson gondolkozol akármilyen okból is, itt van pár jó hír: Egy új karrieriparágba való átváltás nem azt jelenti, hogy a legaljáról kell kezdened. Még ha nem is ugyanazon a területen van, a tapasztalatod így is számít, és segíthet a kezdőszintek átugrásában. Ha azon gondolkodsz, hogy karrierutat váltassz, kezd azzal, hogy kiértékeled mit is akarsz csinálni, és milyen munka tenne boldoggá. Tégy egy pillantást erre a javaslatra, honnan tudhatod, szükséged van-e állásváltoztatásra – vagy karrierváltoztatásra. Majd nézd meg hogy kell  átmenettervet készíteni  , hogy sikeres karrierváltást biztosíts.

Miért akarsz átváltozást ?

Ha már elértél egy közép-karrier szintet, és 10 évig dolgoztál, ha nem tovább. Nem ésszerűtlen, ha késztetést érzel a változásra. A kérdés az, mi a jó váltoás számodra? Itt egy pár lehetőség, amit megfontolhatsz: Új állás ugyanazon a területen : Ha alapvetően élvezted a munkád, és kötődsz az iparágadhoz, csak egy új állást akarsz. Ebben az esetben, csak az adott munkád lehet – a munkatársak, az órák, a kultúra, stb. – ami nem tetszik, nem kifejezetten a munkafajtával, vagy ezzel a karrierrel van gond általánosságban. Gyakran, a közép-karrier profikat előléptetik menedzsmenti pozícióra, ami kevésbé kielégítő, mint mikor a terveken dolgoztak. Ha ez az eset nálad, akkor lefelé akarsz a ranglétrán lépni, a területeden belül.

Új karrier más iparágban, hasonló készségekkel: Ha az iparágad szerződéskötése elavult/régimódi, vagy úgy érzed kész vagy egy jelentős változásra, egy olyan állásra ami ugyanazokat a készségeket hasznosítja, de egy csavarral, ez lehet a legjobb választásod. Például, egy újságíró lehet, hogy váltani akar kapcsolatszervezésre, így is használná a történetmesélést, és a kommunikációs készségeket, de egy másik területen. Az egész támpont: Néha szükséges a teljes változtatás. Közép-karriernél sok ember teljesen újraakarja kezdeni a munkaéletét ( és magukat!). Képzelj el egy vállalati munkást, aki arra vágyik, hogy elhagyja a várost, és egy farmon dolgozzon. Ez elég nagy változás – de megoldható. Egy erős, sikeres átmenethez szükséged lesz arra, hogy meghatározd mi tesz jelenleg boldogtalanná, és mi fog boldoggá tenni a jövőben.  Beszélj munkatársakkal, és barátokkal, és kérd ki véleményüket. Ezek a beszélgetések segíthetnek abban, hogy letisztuljon mennyire nagy lépést kellene tenned.

Gondolj az összes előző munkádra, egészen az iskola utáni munkától, a nyári munkáig, hogy több rálátásod legyen mit is csinálsz jól, és mit élvezel a legjobban. Ha például az első munkád kiskereskedésaben volt, például vásárlóknak kellett segítened, hogy mit is akarnak, vagy sorbarakni a polcokat a nap végén. Ha küszködsz azzal, hogy kitaláld mit is akarsz, vagy túl sok lehetőség van, nézz meg pár egy pár ingyenes karrierkvízt,  alkalmassági vizsgát, és önértékelési eszközt.

Készíts tervet

Ha már egyszer felismerted az ideális állást, a következő lépésed az, hogy előállj egy tervel, miként szerezheted meg. Valós életi dolgokat is bele kell számolnod pl.:( havi számlák, a gyerekeid, iskolák;stb. ), hogy biztosítsd az álomkarriered reális legyen, és a jelenlegi felelősségeidhez igazodik. Meg kell majd ítélned milyen készségekkel rendelkezel, és milyen készségeket kell még elsajátítanod. Nevezd meg jelenlegi készségeid: Milyen készségekkel, és tehetségekkel rendelkezel, amit az új területen felhasználhatnál? Emlékezz, mint tapasztalt dolgozó, szerencséd van : a sok készség közül a munkáltatók azokat keresik, akik a legmozgathatóbbak. Nem mint egy kezdő szintű alkalmazott, nem kell az elejéről kezdened. Ha a televíziónál dolgoztál például, de az emberi erőforrásokhoz akarsz kereülni, a  személyes problémamegoldó készségeid, és a személyiségekkel való bánás nagyban segíthetnek. Minden tudásod, és készséged sorold fel. Ismerd fel a készségeket, amikre szükséged van: Következőleg, nézd meg az álláshirdetéseket, a pozícióra, amit szeretnél megkapni. Milyen követelmények vannak felsorolva?

Ne felejtsd el, nem szükséges minden készséggel rendelkezned egy álláshoz, hogy jelentkezz – de van egy pár vízválasztó. Lehet, hogy egy osztálybra kell járnod, vagy diplomát szerezni. Lehet, hogy alacsonyabb poszton kell kezdened, rosszabb fietéssel, mint ahol most vagy. Esetleg kreatív módokat kell kieszelned, hogy add hozzá tapasztalataidat az önéletrajzodhoz , például önkéntes pozíció elvállalása, ami segít az új készségek elsajátításában. Használd az összes információt, hogy idővonalat készíts arról a dolgokról mit kell tenned az új munkába való átmenethez – ehez lehet tanulás szükséges.

Átvezető taktikák közép-karrierr jelölteknek

Már azonosítoddat a mozgatható készségeket, amiket az új karrierednél felhasználhatsz, és azokat is, amiket még el kell sajátítanod. Most, itt van pár stratégia, hogyan legyen az új iparágban való álláskeresésed sikeres.Frissítsd az önéletrajzod. Támaszkodj az összesített kimutatásra, vagy a tárgyilagossákra, hogy kifejezd a történeted, és megmutast a jelenlegi készségeid, és tulajdonságaid, amiket át tudsz vinni. Ezen kívül, nézd meg ezeket a tippeket, hogyan vegyél el valamit egy közép-karrier önéletrajzból.

Használd a létező hálózatod: Ne érezd úgy, egy teljesen új hálózatot kell kiépítened, csak azért mert váltassz. Informáld a közeli barátokat, és akikben bízol, hogy változást fontolgatsz, és oszd meg a részteleket amiket keresel. Sosem tudhatod milyen állásajánlatok jönnek az emberek bejövő emailjeibe. Itt van pár információ, hogyan használd a hálózatokat az álláskeresésedben.

Nézelődj az aktuális cégeden belül : Ki ismer jobban, mint a saját céged ?   Még ha nagy váltáson is mész át –  HR-ből az eladáshoz például – a jelenlegi munkahelyed képes veled dolgozni, és véghezvinni ezt az áthelyezést. Mivel a menedzsment ismeri a készségeid, és eredményeid, talán bevállalják a rizikót, és egy új pozíciót kapsz.

Bővítsd hálózatod

Kezdj el hálózatos eseményekre járna a területen belül, ahol dolgozol. Mondd el mindenkinek milyen fajta pozícióra vágysz, és hogyan kapcsolódik logikusan az állástörténelmedhez, még ha nagy ugrásnak is tűnik. Készíts információs interjúkat: Az egyik egyszerű módja, hogy bővítsd hálózatod, és megtanuld az új területed, ha információs interjúkat készítessz.

Egy utolsó tipp

Lassan haladj, kifejezetten a drasztikus változásokkal. Ha egy marketinges pozíciód van, de ha valami kreatívat szeretnél csinálni, például fontold meg, hogy elkezdessz dolgozni az Etsy boltban, vagy honlapod készítessz, és eladsz pár dolgot. Dolgozz ezen esténként, és hétvégenként, amíg nem érzed egészen teljesnek. A karrierváltozásod utolsó lépéseként, gondolj vissza az előző évek tapasztalatára, mint előnyre, és ne hátrányra. A tapasztalatod még mindig értékteljes, és segíthet a jövőbéli karrieredben, még akkor is ha eltérés ahoz képest, amiért dolgoztál.

5 kétféle képpen értelmezhető állítás, ami elhangozhat az interjún

Szerző: | 2017-02-22

Bizarr kérdések az állásinterjún: ezekre senki nem számít

  1. „Addig dolgozunk, amíg nincs kész a munka”

Pozitív értelmezés: Rugalmas munkavégzést ajánlunk, tehát ha hamarabb befejezed a feladatodat, akkor a vártnál korábban is hazamehetsz.

Negatív értelmezés: Arra számítunk, hogy ha kell, akkor vállalj sok túlórát.

  1. „Mi itt nagyon jól érezzük magunkat együtt”

Pozitív értelmezés: Egy jól összeszokott csapatunk van, ami befogadó és nyitott az új csapattagok felé, és könnyen be lehet illeszkedni.

Negatív értelmezés: Itt nagyon meghatározott a csapat hozzáállása, és neked kell majd alkalmazkodni hozzánk, hogyha be szeretnél illeszkedni.

  1. Csapatjátékosnak kell lenned!”

Pozitív értelmezés: Nálunk mindenki kiveszi a részét a munkából, és együtt dolgozunk a célok elérésért. Mindig segítjük a kollégákat.

Negatív értelmezés: Itt minden meg van osztva. A siker és a kudarc is. HA egy kicsit is önálló vagy, esetleg hajt a versenyszellem, akkor nem fogod jól érezni magad.

  1. „Mi gyakran adunk építő jellegű kritikát, visszajelzést!”

Pozitív értelmezés: Mi az egyéni és a vállalati szintű fejlődést is kiemelten fontosnak tartjuk. Ezért olyan embert keresünk, aki nyitott az építő jellegű, tiszteletteljes kritika fogadására, és megfogalmazására is.

Negatív értelmezés: Vastag bőr kell az arcodra, hogy itt dolgozz, mert a vezetők, ügyfelek, kollégák folyamatosan kritizálhatnak majd.

  1. „Keményen dolgozó, terhelhető munkatársat keresünk!”

Pozitív értelmezés: Nekünk fontos, hogy ne unatkozzon a munkavállaló, és mindig legyen mit csinálnia, és a megfelelő kihívásokat tudjuk elé állítani.

Negatív értelmezés: Mi csak egy embert akarunk felvenni annyi munkára, amire igazából két ember kellene.

4 apróság, amit mindenki jól tud csinálni a munkahelyén

Szerző: | 2017-02-20

help-1019912_960_720Nehéz időket élünk manapság. Gyakran érezhetjük úgy, hogy mi semmit nem tudunk tenni, hogy a világ jobb hely legyen. És amúgy is, a napjaink túlzsúfoltak, ingázunk a munkahelyünkre, meetingek, túlóra, és had ne soroljuk. Az otthoni feladatokról nem is beszéltünk. Egy ilyen munkahét közben nem sok idő marad valami jót cselekedni. Kivéve persze, ha egy civil szervezetnél dolgozunk, aminek a világ jobbá tétele a fő profilja!

Ha mégis úgy érezzük, hogy szeretnénk valamit adni, valamit, amitől jobban érezzük magunkat, és nyugodt lelkiismerettel szeretnénk lefeküdni, akkor nem reménytelen a helyzet! Itt van négy apróság, amit még a leginkább elfoglaltabbak is megtehetnek a munkahelyünkön!

  1. Jótékonysági gyűjtés.

Szeretnénk segíteni, támogatni egy csoportot, egy szervezetet? Szervezzünk egy jótékonysági adománygyűjtést a cégen belül! Tisztázzuk magunkban, hogy milyen módon szeretnéd ezt megvalósítani. Ruhagyűjtés? Sütemények készítése és eladása, majd a befolyt összeg felajánlása valakinek? Sok variáció létezik. Vezesd fel az ötletet a vezetőidnek, egy jól összeállított tervvel. Jó esetben egy kör-email vagy néhány személyes beszélgetés útján a kollégáidat is meg tudod fűzni majd.

Ha ilyen eseményt akarsz szervezi (nem kell nagynak lennie), érdemes lehet a környező vállalkozásokat, egyéb szervezeteket is felkeresni, hátha valaki szívesen segít. Ha sütisütő akciót szervezünk, megkereshetjük a helyi pékséget vagy cukrászdát is. Jó fényt vet az ilyenfajta tevékenység a cégekre, ezért jó eséllyel fognak támogatni minket.

A lényeg, hogy ne zavarjuk meg a munkanapot, és ne raboljuk az emberek idejét. Célszerű péntek délutánra tenni az eseményt. De valószínűleg sok vezetőnek lesz szimpatikus az ötlet, hiszen jó marketingfogás is lehet a cég számára! Ezen felül összehozza az embereket, növeli a morált, az együttműködést, és még jó szórakozás is!

  1. Adakozzunk!

Ha időnket nem tudjuk adni, de jövedelmünk egy kis részét szívesen felajánljuk, akkor is sok opciónk van. Ha a cégnek van is esetleg erre vonatkozó bevált szokása, akkor beállíthatjuk, hogy a bérünkből egyből levonják a felajánlani kívánt összeget. Így szinte dolgunk sincs vele. Sok cég CSR (Corporate Social Responsibility, azaz társadalmi felelősségvállalás) politikájában vannak ilyen elemek. Szegény térségekben élők számára élelmiszer, iskolaépítés, katasztrófák kárainak enyhítése, hajléktalanok támogatása, sok minden szóba jöhet.

Ugyanez a helyzet az adónk 1 százalékával. Bár sajnos Magyarországon nagy a bizalmatlanság ezzel kapcsolatban, ám némi utánajárással találhatunk olyan szervezetet, aminek támogatása megfelel az értékrendünknek, és megbízható is.

  1. Egy órás ebédidő

Van egy órányi ebédidőnk nap közben? Sok jó dologra használhatjuk fel az evésen kívül. Néha megtehetjük, hogy gyorsan megeszünk valami egyszerűt az asztalunknál, aztán az ebédszünet alatt valami jót cselekszünk. Persze nem azt mondjuk, hogy minden nap. De itt van néhány dolog, amit megtehetünk az ebédidő alatt néhanapján:

  • Adjunk vért!
  • Vigyünk egy adag meleg ételt egy hajléktalannak!
  • Látogassunk meg egy ismerős idős embert, akinek társaságra van szüksége!
  • Vigyünk egy zsák kutyatápot a közeli állatmenhely számára!
  • A fantáziánkra van bízva, hogy hogyan tudunk segíteni
  1. Egyszerűen csak legyünk jó emberek

Csak úgy simán, legyünk pozitívak és kedvesek. A jó szokás ragadós, és még egy mérgező munkahelyi környezetet is jobbá tehetünk akár, pusztán azzal, hogy kedvesen kezdünk el viselkedni! Ne becsüljük alá ezt. A világ jobbá tétele az egyén szintjén kezdődik. Még ha nem is tudjuk egymagunkban megváltani az univerzumot, és nem fogunk háborúkat megakadályozni az irodánkból, de a világ pusztán attól is jobb hely lesz, mondjuk a kollégánk számára, ha meghívjuk egy kávéra, vagy csak megdicsérjük, hogy milyen jól megírta a jelentését a múlt héten.  Nem csak a jótékonykodás jelent megoldást. Az egyszerű kedvesség is.

Ezeket a pontokat kombinálva, ha csak egy kicsit is, de jót tehetünk. Vezetőink szemében is jó pont lehet, a lelkiismeretünk számára is megnyugtató, és a munkahelyi közösség építését, fejlesztését is elősegíti. Ne legyünk tehát restek jó dolgokat cselekedni. Nekünk nem nagy dolog, másoknak azonban a világot jelentheti.

2 dolog, amit tehetünk, amíg várjuk a visszajelzést

Szerző: | 2017-02-20

laptopNagyon idegesítő érzés, amikor egy interjú után várjuk az eredményt. Nem tudjuk, mi lesz az az eredmény, és azt sem, hogy mikor kapjuk meg. Sajnos nagyon gyakran esik meg, hogy mondjuk két héten belül ígérik a visszajelzést, de lesz abból egy hónap is. Vagy nem is lesz semmi… Ezt az időt nem érdemes azonban üres várakozással eltölteni. Itt van két dolog, amit csinálhatunk helyette.

  1. Küldjünk másoknak is e-mailt

Néha nagyon nehéz megállni, hogy ne írjunk még egy üzenetet a cégnek, amikor már huzamosabb ideig nem hallottunk felőlük az interjú után. Higgyük el, még egy e-mail nem sok vizet fog zavarni. Ha még többet írunk, az talán még ront is a helyzetünkön. Ezt azonban pótolhatjuk azzal, hogy a szakmai hálózatunk valamely tagjának írunk egy üzenetet. Ez persze nem fogja felgyorsítani a kiválasztási folyamatot, de több okból is jó:

  • Erősítjük a szakmai kapcsolatainkat, ami természetesen mindig előnyös.
  • Ha nem is a cég, de valaki válaszol nekünk az álláskereséssel kapcsolatos dolgainkra, az egy jóleső érzés, kicsit pótolhatja a várt sikerélményt, vagy a megkapott válasz megnyugtató hatását.
  • Ki tudja? Lehet, hogy pont egy ilyen beszélgetés fog elvezetni minket egy jobb pozícióhoz.
  1. Ne álljunk le a kereséssel

A helyzet realitása a következő: Az interjú akármilyen jól sikerült, akármennyire jó jelöltek vagyunk, még nem írtunk alá munkaszerződést. Számtalan esetben láttuk már, hogy egy vitathatatlannak tűnő jelölt az utolsó pillanatban mégis elbukja az állást olyan dolgok miatt, amit semmilyen utólagos e-mail vagy telefon nem oldott volna meg.

Ezért hát ne álljunk le a kereséssel, amíg nem kapunk egy szerződést az orrunk alá. Persze ez nem azt jelenti, hogy egyből a legrosszabbra kell gondolni, mindig reménykedjünk a sikerben, mert anélkül nem megy… Jobb abban a helyzetben lenni, hogy mi válogatunk, nem?

3 kérdés, amit ne tegyünk fel az interjún!

Szerző: | 2017-02-17

Az 5 legnagyobb hiba az állásinterjún: talán ezért nem sikerül?Vannak dolgok, amikre nagyon kíváncsiak vagyunk. Főleg, ha a leendő munkahelyünkről van szó. Van azonban néhány, amivel óvatosnak kell lennünk. Szeretnénk most tippeket adni a „Van valamilyen kérdése még az állással kapcsolatban?” helyzethez. Mit ne kérdezzünk, és mit kérdezzünk ezek helyett inkább?

  1. Milyen gyakran cserélődik a munkaerő a cégnél?

Persze, hogy szeretnénk tudni, hogy milyen a cégnél a munkaerő fluktuációja. Azonban erre így konkrétan rákérdezni nem biztos, hogy szerencsés. Helyette inkább arra kérdezzünk rá, hogy a csapat tagjai, akikkel együtt fogunk dolgozni, mióta vannak a cégnél. Az talán szerencsésebb megfogalmazás, és így is hozzájuthatunk a szükséges információhoz.

  1. Milyen gyakran léptetik elő az embereket?

Legtöbbünk számára fontos szempont, hogy milyenek az előrelépési lehetőségek a cégnél. De itt sem mindegy, hogy milyen módon tesszük fel a kérdést. Ha azt a képet sugalljuk, hogy mi csak a ranglétrán akarunk előrelépkedni, hogy több pénzünk legyen. Ehelyett inkább fogalmazzunk úgy, hogy milyen lehetőségek van a szakmai fejlődésre. A válaszból valószínűleg hamar ki fog derülni, hogy milyen módon invesztál a cég a munkavállalóiba. Ha a belső munkaerőt szeretnék fejleszteni, az jó jel, mert akkor nem annyira valószínű, hogy egy külsős szakértőt vesznek fel később, hanem inkább „kinevelik” ezt a réteget maguknak. (pro tipp: A LinkedIn profilokból könnyen kideríthetjük, hogy ki hogyan fejlődött a cégnél. Általában jól nyomon követhetőek a betöltött pozíciók és időtartamok.)

  1. Mennyit kell dolgozni, mennyi a munkaidő?

A legtöbb álláshirdetésből már tudni fogjuk, hogy mennyit kell dolgozni majd.

  • „Elvárás a három műszak vállalása”
  • „Két műszakos munkarend”
  • „Munkavégzés heti 40 órában”

Valamilyen utalás általában van már a hirdetésben is. Ha még sincs, akkor valószínűleg egy irodai munkakörben 8:00 – 16:00, vagy 9:00 – 17:00. Ha pedig rugalmas a munkaidő, azt is jelezni fogják. Ha semmilyen információnk nincs, és nem vagyunk biztosak benne, akkor se úgy tegyük fel a kérdést, hogy mennyit kell dolgozni egy nap, vagy hányra kell jönni és meddig kell maradni? Ebből arra fognak következtetni, hogy folyton csak az órát fogjuk bámulni, és alig várjuk, hogy leteljen a munkaidő. Szerencsésebb inkább arra rákérdezni, hogy hogyan néz ki egy átlagos munkanap a leendő csoportunkban. Erre általában válaszként megkapjuk azokat a normákat, szokásokat, amelyeket követni kell. Lehet, hogy papíron nyolctól négyig tart a munkaidő, de sok helyen ez azt jelenti, hogy reggel hét és este 6 között kell ledolgozni azt. Ezt érdemes már az elején kideríteni.

Ez csak három példa. Ha hallottál, vagy tettél már fel hasonló kérdést, aminek megfogalmazása nem volt túl szerencsés, oszd meg velünk, hogy más is tanulhasson belőlük!

4 dolog, amiben a sikeres és sikertelen álláskeresők különböznek

Szerző: | 2017-02-16

woman-690036_960_720Nagyon sok tényező játszik közre abban, hogy kit hívnak állásinterjúra, és kit nem. A világ egyszerűbb lenne, ha azt mondhatnánk, hogy „tedd ezt, meg ezt és ezt, és eljutsz egy interjúra.” Azonban, mint tudjuk, az álláskeresés ennél sokkal komplexebb folyamat. De van négy olyan dolog, amiben a sikeresek és kevésbé sikeresek különböznek egymástól.

  1. A sikeresek nem bízzák magukat kizárólag az online álláskeresésre

Sokan kizárólag egy stratégiát követnek. Ez pedig az internetes hirdetésekre történő folyamatos jelentkezés. Egymás után küldik a pályázatokat mindenre, ami szóba jöhet. Lehet, hogy a hirdetett pozícióhoz igazítják a pályázatot, lehet, hogy kiváló önéletrajzot csináltak, ami persze jó, de ez mégsem a legjobb megoldás.

Mit tesz ezzel szemben az, aki sikeresnek tekinthető? (siker alatt most értsük azt, hogy több állásinterjúra is hívják) Nyilván ő is jelentkezik online sok hirdetésre. Azonban használja a LinkedInt, és utánajár, hogy van-e ismerőse a cégnél! Megpróbál minél több információt szerezni. Nagyon sokat segíthet, ha egy ismerősünk a toborzó kezébe adja a pályázatunkat, és megkerüljük a „bürökráciát”. Azonban vigyázzunk! Csak akkor kérjünk így segítséget, ha tényleg kompetensek vagyunk a munka elvégzésében. Az ismerősünknek is kellemetlen lehet egy „kontár” önéletrajzát erőltetni  saját munkahelyén.

  1. Megértik, hogy mekkora versenyhelyzetben vannak.

Örülünk-e neki vagy sem, szinte bármilyen állásra jelentkezünk, valószínűleg nem mi leszünk az egyetlenek… Ha nem vagyunk teljesen, minden tekintetben megegyezőek a hirdetésben leírt álom-munkavállalóval, akkor még inkább fontos, hogy versenyelőnyünket más, alternatív módokon növeljük. Ők milyen emberek lehetnek? Milyen képességekkel rendelkeznek? Mi az, amiben hasonlítanak ránk? Ezek mind nagyon fontos kérdések annak megválaszolásához, hogy mi miben vagyunk másak, vagy jobbak, többek, mint ők? Mik azok a pontok a múltunkban, személyiségünkben, hátterünkben, amik érdekessé tesznek minket? Ezekre érdemes fókuszálni.

Hogyan tegyük ezt egyből nyilvánvalóvá? Ha van belső kontaktunk, akkor rajta keresztül is, ha nincs, akkor természetesen az önéletrajzunkkal és motivációs levelünkkel tehetjük meg. Ma már nem nehéz annyira a versenytársakról információkat szerezni (igen, ismét a LinkedIn-re gondolok). Keressünk hasonló szakembereket, és próbáljunk nem teljesen ugyanolyanok lenni, mint ők, hiszen nem ez a cél. A cég arra lesz a leginkább kíváncsi, hogy mit tudunk adni nekik, amit mások nem.

  1. Megértik az első benyomás fontosságát!

Minden sikeres álláskereső egy marketinges is egyben. El tudnak adni egy terméket, ez a termék pedig saját maguk. Akár személyesen, akár egy online jelentkezéssel következik be az első kontaktus, az mindig döntő lesz. Javasoljuk erre vonatkozó bejegyzéseink megtekintését itt az ÁllásÓriás blogon. A lényeg, hogy ha félvállról vesszük ezt a kérdést, akkor ne is számítsunk kimagasló eredményekre…

Egy pályázaton nagyon érződik, ha elmélyülünk benne, ezért érdemes időt és energiát fordítani a helyes megírásába. Ez a leggyakoribb módja az első benyomás közlésének, de természetesen nagyon fontos, hogy fel legyünk készülve váratlan helyzetekre is, amikor egy szakmai lehetőség csak úgy az ölünkbe hullik, egy személyes találkozás során.

  1. Nem azok a tipikus „miért jó ez nekem” emberek

A sikeres emberek arról érdeklődnek, hogy mik a cég szükségletei, nem pedig arról, hogy mit ad nekik a cég. Ez sokkal megnyerőbb hozzáállás tud lenni egy állásinterjún. A cégek nem azért kínálnak állást, hogy nekünk legyen pénzünk nyaralásra vagy autóra, vagy a presztízsünket segítsenek növelni. Nekik vannak problémáik, amiket meg akarnak oldani, és erre kell nekik valaki. Igen, kimondhatjuk, hogy megvesznek minket. Bár ez csúnyán hangzik, de manapság már sok cég realizálja, hogy ha meg akarják tartani a munkaerőt, és a jó szakembereket akarják felvenni, akkor erre is gondot kell majd fordítaniuk. De a lényeg, hogy mi is akarjunk adni a cégnek, mert anélkül nem várhatjuk el, hogy ő is adni akarjon.

4 kérdés, amit az álláskeresőknek fel kell tenni maguknak

Szerző: | 2017-02-15

questions-1014060_960_720Az álláskeresés egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy szinte önmagában egy főállásnak tűnik. A hatékony álláskeresés sok időt, energiát, türelmet és odafigyelést igényel. Mielőtt belefogunk, érdemes megválaszolni magunknak ezt az négy kérdést. Így elkerülhető, hogy túl sok időnket pazaroljuk el fölöslegesen.

  1. Tudom egyáltalán, hogy mit akarok?

Ez egy elég általános egzisztenciális kérdés. Ahhoz, hogy megkapjuk azt, amit akarunk, először is tudnunk kell, hogy mi az! Egyszerűnek tűnik, mégis sokan elhanyagolják a kérdést. Vagy letudják annyival, hogy: ”pénzt akarok.” Ennél azonban a dolog jóval árnyaltabb.

Szánjunk egy kis időt ennek végig gondolására. Az a legjobb, ha pár sorban megpróbáljuk leírni. Kezdjük azzal, hogy leírjuk, milyen iparágban, milyen szinten, milyen méretű cégnél, és hol szeretnénk dolgozni. Aztán részletezzük az igényeinket, akár a korábbi rossz tapasztalatok beépítésével is. Higgyük el, nem mindig az a legmegfelelőbb állás számunkra, amire első körben azt mondjuk! Érdemes tehát utánajárni. Ebben segíthetnek különböző önismereti módszerek, vagy egy munka-pálya tanácsadó is!

  1. Megfelelőek a képességeim ehhez? Ha nem, mit tehetek?

Oké, ez két kérdés volt, de összefüggnek. Szóval azt már tudjuk, hogy mit szeretnénk, és el is kezdtük felkutatni, hogy milyen lehetőségek vannak. Ha őszintén azt tudjuk válaszolni magunknak, hogy: „Igen, megfelelőek a képességem ehhez a munkához”, akkor gratulálunk, ez a pont ki van pipálva.

De mi van, ha a válaszunk nem? Ne aggódjunk, kellő elszántsággal megoldhatjuk ezt a problémát is. Vannak lehetőségeink, azonban ezek szintén időt és energiát igényelnek. Ám ha szükséges a célul kitűzött álláshoz, akkor el kell fogadnunk:

  • Online tanfolyamok
  • Részmunkaidős gyakornokság
  • Önkéntesség hasonló területen
  • Visszaülni az iskolapadba
  1. Mik a prioritásaim?

Minden állás esetében kell majd kompromisszumokat kötnünk. Nem valószínű, hogy teljesen tökéletes munkát fogunk találni. Tisztázzuk magunkkal, hogy mi az, amiben hajlandóak vagyunk engedni, és mi az, amihez mindenképpen ragaszkodunk. Hajlandóak vagyunk egy kicsit kevesebbet keresni, de cserébe fele annyi időt kell utazni a munkába? Feladjuk a rugalmas munkaidőt valami más pluszért? Gondoljuk végig ezeket.  A lényeg, hogy el kell dönteni, melyek a munkának azok a tulajdonságai, amik feltétlenül szükségesek, és mik azok, amik csak ideálisak.

  1. A megfelelő állás után kutatok?

Ha már kitaláltuk, hogy mik az elvárásaink, akkor keressünk is ennek megfelelően. Persze könnyű beleesni a „mindegy csak legyen valami” hibába, de azért jó, ha húzunk egy határvonalat, ami alá nem adjuk. Nyilvánvalóan nem vagyunk alkalmasak minden munkára, és nem alkalmas nekünk sem minden munka.