Monthly Archives: november 2016

15 eset, amikor az állást kereső nagyon egyedi akart lenni

Szerző: | 2016-11-30

questions-1014060_960_720Mindenhol azt olvashatjuk, hogy: “Legyél egyedi, és tűnj ki a tömegből, ha állást szeretnél magadnak.”

A CarrerBuilder 2500 HR szakértővel készített kérdőíves kutatást, ahol a legemlékezetesebb állásinterjú élményeiket mesélték el. Ezek a helyzetek nagyon sok okból történhetnek meg, azonban racionális válasz egyikre sincs. Maximum magyarázat… Idegesség? Viccesnek akar tűnni? Simán csak gátlástalan?

Most mutatunk ezek közül 15 olyan esetet, amikor a jelölt túlságosan komolyan vette az „egyedinek tűnést”!

  1. Az interjúalany elvette a HR-es asztaláról annak családi fotóját, összehajtotta, majd eltette a pénztárcájába egy szó nélkül.
  2. Az interjúalany hirtelen magából kikelve elkezdett üvölteni a HR-essel, hogy miért tart ilyen sokáig az interjú.
  3. Egy álláskereső azt állította, hogy ő korábban médium és jós volt. Megkérdezte a HR-est, hogy jósoljon-e neki tenyérből. Miután elutasították ajánlatát, ő akkor is belekezdett a „vizsgálatba”… Nem lett övé az állás.
  4. Egy adatrögzítői állás interjúján megkérdezték a jelöltet, hogy milyen számára az ideális munka. Azt válaszolta, hogy a madáretető házikók festése lenne az…
  5. Az interjúalany minden kérdésre énekelve válaszolt.
  6. Az álláskereső interjú közben levette a cipőjét és zokniját, majd bekente a lábát testápolóval beszélgetés közben.
  7. Mikor megkérdezték az illetőt, hogy miért szeretné ezt a pozíciót, azt válaszolta, hogy a felesége csak akkor fog vele szeretkezni, ha kap munkát.
  8. Az alany interjú közben átnyúlt az asztal fölött, megtapogatta az interjúztató mellkasát a szívénél és közölte, hogy egy ilyen fontos esemény közben a két szívnek kapcsolatot kell teremtenie, és megkérte, hogy ő is tapintsa meg a mellkasát.
  9. Az interjúalany magával vitte kedvenc papagáját a vállán.
  10. Egy álláskereső a WC-n ülve intézte a telefonos állásinterjút. A hanghatások valószínűleg magukért beszéltek, mert nem lett övé az állás.
  11. A jelölt úgy ment be az interjúra, hogy közben konfettit szórt maga elé.
  12. Az interjú helyszíne egy hotel volt. Az alany megkérdezte, hogy lakhatna-e itt, ha övé lesz a munka…
  13. Egy hölgy alany közölte, hogy ő nem akarta otthagyni régi állását, de a barátja rávette, hogy dolgozzon ennél a cégnél, mert akkor majd kedvezményesen fogják tudni vásárolni a termékeiket.
  14. Az alany arra a kérdésre, hogy mi volt élete legmeghatározóbb élménye úgy felelt, hogy elmesélte, amikor talált egy holttestet. Bizarr…
  15. Egy üzleti jellegű állásinterjún közölte az illető, hogy ő csak akkor írja alá a szerződést, ha a munkáltató beleegyezik, hogy ne kelljen nadrágot hordania, mert neki az rossz érzés. Az nem derült ki, hogy mivel szerette volna helyettesíteni….

Az egyediséget igyekezzük ne ilyen formában megjeleníteni. Válasszunk kevésbé meghökkentő, és ízléses módszereket 😀

 

A munkahelyi beilleszkedés

Szerző: | 2016-11-29

kollegakÁltalában mindenki be akar illeszkedni valahova. Az iskolában, egyetemen ez még rendben is van, mert mi válogatjuk meg, hogy kikkel barátkozunk. Egy új munkahelyen azonban nem mi döntjük el, hogy kivel kell együtt dolgoznunk (az esetek túlnyomó többségében). Honnan tudhatjuk, hogy melyik cég kultúrája, melyik kollektíva lesz az, amibe könnyen beilleszkedünk?

Nincs olyan vállalati kultúra, ami mindenkinek megfelel. És valószínűleg olyan sincsen, hogy egy vállalati kultúra egy ember számára egész karrierje alatt megfelelő. Pályafejlődésünk során sok tényező befolyásolja ezt. Életkorunkkal, tapasztalatunkkal, beosztásunkkal együtt az igényeink is változnak, azért nem mindenhol fogunk tudni ugyanúgy beilleszkedni.

Bár sokszor az elérhető bér az, ami befolyásolja a munkahelyválasztást, ám az elmúlt években megfigyelhető az a tendencia, hogy már a megfelelő vállalati kultúra, értékrend megtalálása is nagyon fontos lett. Pontosan a beilleszkedés miatt! Az embereknek már nem mindegy, hogy milyen cégnek, és miért dolgoznak.

Ahhoz, hogy tudjuk, milyen szervezeti kultúrába tudunk a legjobban beilleszkedni, majd fejlődni benne, meg kell ismernünk önmagunkat. Mivel vagyunk motiválhatóak (az kevés, hogy jó fizetéssel…), milyen a számunkra megfelelő munkakörnyezet, vezető, kollégák, stb. Érdemes a múltból példákat keresni. Kik voltak ránk jó hatással, kik tudtak belőlünk sokat kihozni? Egy tanár? Egy volt főnök? Az előző osztályvezetőnk? Kérdezzük meg az interjún, hogy milyen a cég vezetési és menedzsment stílusa, és hasonlítsuk össze a saját preferenciáinkkal! Ezekből máris levonhatunk néhány hasznos következtetést.

Környezeti tényezők

Gondoljuk végig korábbi tapasztalatainkat! Voltunk már gyakornokok valahol? Diákmunkáztunk? Akár főállásban dolgoztunk 1-2 évet valahol? Vegyük sorra, hogy mit szerettünk és mit nem szerettünk ezeken a helyeken. Milyen volt az iroda? Milyenek voltak a kollégák? Milyen volt a vezetőnk, vagy akár az asztal, aminél dolgoztunk? Ezek mind fontos tényezők. Nagy volt a pörgés, vagy túl laza volt a munkatempó? Ezeket igyekezzünk kideríteni az új munkahely esetében is. Akár ismerősök, akár a cég weboldala, egyetemi kapcsolatok, családtagok tapasztalatai stb. Próbáljunk minél több információt begyűjteni.

Nem mindig ilyen egyszerű

Természetesen a legtöbbször nem vagyunk abban a helyzetben, hogy válogassunk a cégek között csupán a szervezeti kultúrájuk alapján. Ez különösen igaz a pályakezdőkre! Nehéz belépni a munkaerőpiacra. Azonban valahol el kell kezdenünk! Muszáj valahol megtanulnunk a munkakultúrát, ki kell próbálnunk magunkat, hogy mit és hogyan szeretünk dolgozni. Ne féljünk kipróbálni magunkat, mert még ha nem is álmaink munkája lesz az első, de nagyon hasznos tapasztalatokat szerezhetünk belőle!

Később a prioritásaink is megváltoznak

Mint már írtuk korábban, a karrierünk fejlődésével, változásával együtt az igényeink is megváltoznak. Olyan nincs, hogy 20 évesen kitaláljuk, hogy mi milyen helyen szeretünk dolgozni, aztán ez egész életünkre érvényes marad. Érdemes a témán gondolkodni többször is. Mire vágyunk? Több feladatra? Nagyobb felelősségre? Rugalmasságra? Irányítani szeretnénk, vagy minket irányítsanak inkább?

Legyünk tisztában azzal, hogy mire vágyunk. Azon kívül, hogy több fizetésre… így mindig meg tudjuk állapítani magunkról, hogy a megfelelő helyen vagyunk-e.

Már ilyenkor is lehet elmélkedni azon, hogy mi lesz karrierünk végén. Bár ezt nem tudhatjuk még, de idősebb munkavállalóként is érdemes ezeket a prioritásokat értékelni. Szeretnénk fiatalabb kollégákkal dolgozni majd? Vagy inkább a tapasztalt, velünk egy idős munkatársak környezetében tevékenykednénk? Úgy érezzük, még mindig tanulnánk és fejlődnénk? Vagy csak szeretnénk nyugodtan és csendben lezárni karrierünket? Akár mentorként is tevékenykednénk? Mindenkinek más az igénye ezen a téren.

Hullámvasút

Súlyos tévedés, hogy a karrier az egy kötelező jelleggel felfelé ívelő dolog. A karrier nem azt jelenti, hogy pályakezdőből top menedzserek leszünk. Egyszerűen a pályánkon eltöltött időszakot jelenti, amiben lesznek mélypontok is, de hatalmas csúcsok is! A siker titka nem az, hogy folyamatosan a csúcson levésre törekszünk. Hanem az, hogy hogyan tudjuk kezelni az összes elénk álló helyzetet, problémát!

Hasznosnak találtad bejegyzésünket? Oszd meg ismerőseiddel! Kérdésed, észrevételed van? Írd meg nekünk kommentben!

Rugalmas munkaidő. Valóban olyan jó lenne?

Szerző: | 2016-11-28

rugalmas-munkaidoAkármilyen jól is hangzik a rugalmas munkaidő, és kétségtelenül vannak előnyei is, azonban érdemes tudni, milyen hatással lehet ránk, ha mi osztjuk be a munkaóráinkat.

Tegyük fel, hogy megtaláltuk az ideális munkahelyet. Megteheted, hogy később mész be, hogy hamarabb mész el, majd otthon befejezed. Simán belefér. Miért érezzük gyakran bűnösnek magunkat mégis?

Kutatások kimutatták, hogy a rugalmas munkaórákban foglalkoztatott emberek jelentős része folyamatosan bűnösség érzését éli meg. Úgy érzik, többet kéne dolgozniuk otthonról, nehogy mások azt higgyék, hogy csak lazsálnak. Otthonról nehezebb bebizonyítani, hogy keményen dolgozunk, és ez sokakban bűnösség érzését váltja ki.

A rugalmas munkaidősök többet túlóráznak. A brit Kent egyetem kutatása szerint átlagosan négy órával többet dolgoznak a rugalmas munkaidősök, mint a fix munkaidősök. Sokan érzik magukat rejtett módon bűnösnek azért, mert nekik jár a rugalmas munkaidő. Ezt a többi kollégával szemben kiváltságnak gondolják, valaki szégyelli is. Ezért úgy érzik, többet kell dolgozniuk, hogy kompenzáljanak. Ezért hajlandóak túlórázni, még ha otthon is teszik azt. Úgy érzik, meg kell mutatniuk, hogy ők is ugyanolyan hasznosak és produktívak.

Erős összefüggés figyelhető meg aközött, hogy mennyire befolyásolhatjuk mi, hogy mikor, hol és mennyit dolgozunk, valamint a munkán kívüli aggódás között (tehát, hogy „jaj, még többet kéne dolgoznom, ezt is meg azt is be kéne fejeznem…”). Ez a tendencia még erősebben jellemző a magasabb munkanélküliséggel, instabilabb munkaerő-piaccal rendelkező országok esetében.

Más kutatók szerint ezt nagyban befolyásolja az adott ország kultúrája is. Ahol megszokottabb, hogy korábban befejezik a munkát, vagy ahol jobban kialakult már a rugalmas munkavégzés hagyománya, ott kevésbé érzik ezt a bűnösséget az emberek. Ahol magasabbak az órabérek, stabilabb a munkaerő-piac, és nagyobb hangsúlyt kap a munkakultúrában maga a munka elvégzése, mint az irodában vagy üzemben töltött órák száma, ott könnyebben vállalnak rugalmas munkaidőt az emberek.  Franciaország, Dánia, Svédország inkább ebbe a kategóriába tartozik, míg például Nagy-Britanniára és az USA-ra ez nem annyira jellemző. Annak ellenére van ez így, hogy pl. az USA-ban meglehetősen széles lehetőségeket kínál a munkajogi szabályozás a rugalmas munkavégzésre.

Érdemes tehát átgondolnunk, hogy mennyire nekünk való a rugalmas munkaidő!

Politika és álláskeresés?

Szerző: | 2016-11-25

politicsElképzelhető a munkakeresésben a politikáról szóló beszélgetés? Mit kell tenned, ha az interjúztató, a főnököd, vagy akár a kollégád politikai témájú beszélgetést kezdeményez?

Négyévente a választás mindig kiemelt szerepet kap a sajtóban, médiában, az ebédlőasztalnál, és jóformán mindenhol. Egyszerűen elkerülhetetlen, hogy ne ez legyen a téma a hétköznapokban. Mire érdemes odafigyelni, ha ez a munkahelyen, vagy a munkakeresés során történik meg velünk? Mi van, ha véletlenül, (vagy szándékosan) megkérdezi az interjúztató, hogy kire fogunk szavazni? Vagy a főnökünk érdeklődik politikai beállítottságunk felől? Itt van néhány megfontolandó gondolat!

A politika mindig kényes téma

Amennyiben szóba jön egy ilyen téma, kétszer is gondoljuk meg, hogy mit mondunk, illetve, hogy egyáltalán megszólalunk-e. Bár politikai véleményünk miatt ugyan nem rúghatnak ki minket, azonban munkahelyi kapcsolatainkat meggyengítheti, vagy feszültté teheti. Ha beszélünk is erről, próbáljuk meg nem megbántani a másik embert, fogadjuk el a véleményét, és ne bíráljuk.  És ne feledjük, hogy amit egyszer kimondtunk azt már nem vonhatjuk vissza!

Közösségi oldalak

Amennyiben szoktál politikai tartalmakat megosztani a Facebook-on, Twitteren, a blogodon, stb, akkor tartsd észben, hogy ezeket a főnököd, vagy az interjúztatód is megtalálhatja. Ügyelj a láthatósági beállításokra. Egy interjúztató akár tudat alatt is figyelembe veheti a politikai beállítottságodat a döntése során. Még akkor is, ha esetleg pont az ő kedvenc pártjának a bejegyzéseit szoktad megosztani. Attól, hogy egyeztek ebben, nem biztos, hogy egy politikai indulatoktól túlfűtött munkavállalót szeretne alkalmazni a cégénél.

Önéletrajz

Amennyiben az önéletrajzod bizonyos részei olyan információkat hordoznak, amik felfedhetik politikai beállítottságodat (például egy politikailag aktív szervezet), azzal önmagában nincsen gond. Nem kell kitörölnöd a múltadat azért, mert egy ilyen helyen dolgoztál. Szakmailag hibás lenne egy HR-es részéről azt a következtetést levonni, hogy ami az önéletrajzodban van, az a szívügyed is. A titkolózás, magyarázkodás a legrosszabb, amit ilyen esetben tehetsz.

Beszélgetések

Ha az interjúztató rákérdez, hogy kire fogsz szavazni, az törvénytelen. Azonban emiatt nem kell elviharzanunk az interjúról. Igyekezzünk diszkréten leterelni a témát, és haladjunk tovább a beszélgetéssel.

Ha a munkahelyen kérdezik meg, hogy mi a véleményünk egy bizonyos politikai témáról, és nem szeretnénk rá válaszolni, akkor ne tegyük. Nyugodtan mondjuk meg, hogy nem szeretnénk ebben állást foglalni. Nem vagyunk kötelesek. Ha mégis belemegyünk a beszélgetésbe, tegyük azt tisztelettudóan és civilizáltan. De alapvetően a legjobb, ha teljesen elkerüljük ezt a témát, amennyiben lehetséges.

Mindig legyünk tisztában a dolgokkal

A legtöbb interjúztató tisztában van azzal, hogy mire kérdezhet rá és mire nem. Azonban ha mindenképpen szeretné kideríteni politikai beállítottságunkat, akkor meg fogják találni a módját. Néhány trükkös keresztkérdéssel egyszerűen juthatnak a kellő információhoz.

  • „Hogyan befolyásolja az XY kormányrendelet az iparágunkat?”
  • „Ön politikailag aktívnak gondolja magát?”
  • „Mi itt a cégnél ilyen és olyan elveket vallunk, és….”

Ne vegyük be a csalit ezekben az esetekben.

Hasznosnak találtad a bejegyzést? Oszd meg ismerőseiddel! Ha szeretnéd kiegészíteni, vagy véleményed van, kérünk, írd meg nekünk kommentben!

Mit jelent a “Flow” élménye a munkahelyen?

Szerző: | 2016-11-24

woman-690036_960_720A flow egy a munkapszichológiában gyakran használatos fogalom, amely nagyon leegyszerűsítve annyit tesz, hogy boldogak vagyunk a munkától. Alapvetően akkor éljük át ezt, amikor örömünket leljük a munkában, szívesen csináljuk azt mindenféle feltétel nélkül. Nem külső okból, kényszerből, hanem csak úgy, mert jól esik. Úgy érezzük, hogy hasznos, amit csinálunk, van értelme a munkánknak.

A szó jelentése az angol „flowing”, vagyis „sodródás”, „áramlás” szóból ered, de a magyar nyelvben is megőrizte angol formáját. Tehát csak úgy áramlunk, sodródunk a munkával, mindenféle akadály nélkül.

Mi kell ahhoz, hogy ezt éljük át?

Ehhez az szükséges, hogy a személyiségünknek, vágyainknak, elvárásainknak megfelelő munkát találjunk. John L. Holland kanadai pszichológus kialakított egy olyan elméletet, amelyben a személyiségtípusok és foglalkozások jellemzői párhuzamba állíthatók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy létezik hat személyiség-típus, és ezeknek megfelelően ugyanezekkel az elnevezésekkel, hat foglalkozás-típus is (realisztikus, intellektuális, szociális, konvencionális, művészi, vállalkozó). Flow élmény átélésére akkor a legnagyobb esélyünk, ha a munkahelyünk, foglalkozásunk ugyanabba a csoportba tartozik, mint amilyen személyiség-típussal rendelkezünk.

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy melyik csoportba tartozunk?

Egy ember nem sorolható szigorúan egy csoportba, de mindenkinél megvannak a meghatározó elemek. A legegyszerűbben önismeretei eljárásokkal deríthetjük fel, hogy melyik a ránk leginkább jellemző csoport. Ez alatt kérdőíveket és teszteket kell érteni, amelyeket magunknak tudunk kiértékelni.

Nézzünk meg példákat!

Példa Erzsébet leginkább szociális személyiségjellemzőkkel rendelkezik. Tételezzük fel, hogy ezt tudja is magáról, mert már kitöltötte pl.: a fent említett kérdőívek egyikét. A szociális típusra (vagy csoportra) leginkább az jellemző, hogy szeret másokkal foglalkozni, segíteni, gépek helyett inkább emberekkel szeret dolgozni stb. Ezért neki mondjuk egy ápoló, szociális munkás, vagy hasonló munkakör válhat be a legnagyobb eséllyel. Vagyis ilyen pozícióban tudja majd átélni a Flow élményt a legnagyobb valószínűséggel.

A konvencionális, vagyis szabály vagy normakövető típus inkább az a fajta ember, aki szereti, ha megmondják neki, hogy mit csináljon, nem szereti a nagyon felelősségteljes munkát, inkább alkalmazott, beosztott szerepet vállal. Ilyen például egy irodai adminisztratív munkatárs.

A realisztikus csoport elnevezése a reál szakmákból ered. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik inkább gépekkel, szerszámokkal, puszta kézzel szeretnek dolgozni. Egy autószerelő, vagy gépkezelő, karbantartó szakma jó példa lehet erre.

A művészi csoport neve magáért beszél. Azok az emberek, akik szeretnek alkotni valami esztétikust, kellemeset. Festő, zenész, designer, színész és még sorolhatnánk.

Az intellektuális csoportba a problémamegoldó, gondolkodni, elmélkedni szerető emberek tartoznak. Bármelyik kutató, tudós, de akár egy egyetemi oktató, vagy egy fejlesztőmérnök is tartozhat ide.

És végül a vállalkozó személyiségtípus. Ennek is sokatmondó a neve. Ide tartoznak a vezetői ambíciókkal rendelkező emberek. Nem feltétlenül szakemberek egy bizonyos területen, hanem inkább jó szervezőképességgel rendelkeznek, másokat hatékonyan tudnak irányítani, vállalják a kockázatot, és bele mernek vágni új dolgokba.

Konklúzió

Bár a lehetőségek korlátozottak Magyarországon, és az elmélet is Kanadából származik, aminek a munkaerő-piaci helyzetét nyilvánvalóan össze sem lehet hasonlítani Magyarországéval, de mégis érdemes elgondolkodni ezen a témán egy kicsit.

Sokan esnek abba a hibába, hogy azt hiszik valamiről, hogy nagyon szeretik csinálni. Azonban rá kell jönniük, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy így van. Ez az önismeret hiányára, vagy helytelenségére vezethető vissza, és ez a módszer sokat segíthet nekünk a megfelelő munkahely kiválasztásában. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy senkinek nincs fogalma róla, hogy mit szeret csinálni, de érdemes átgondolnunk, hogy milyenek vagyunk, és mi tesz minket ténylegesen boldoggá!

Referenciák? Használjuk őket ügyesen!

Szerző: | 2016-11-23

11220931254_69f7be6181_bSok mindent kell figyelembe venni az álláskeresés során. Jó önéletrajz, erős motivációs levél stb… Azonban mi a helyzet a referenciákkal? Akár ezek is lehetnek döntőek a megszerezni kívánt pozíció esetében!

Válasszuk a megfelelő személyt!

Jó referenciákat választani nem egyszerű, és több időbe telhet megtervezni ezt. Nyilván attól is függ, hogy hol tartasz a karrieredben, és hány korábbi munkahelyed volt már. Gondold végig korábbi pozícióidat, iskolai eredményeidet, tanáraid ajánlásait, versenyeredményeket, okleveleket, stb. Ezután tedd fel magadnak a következő kérdéseket.

  • Ez a személy nagyra tartja szakmai, iskolai munkásságodat?
  • Ez az ember kompetens abban, hogy szakmailag értékelje és összefüggésbe állítsa eddigi munkádat az új pozícióval?
  • Tud ez az ember úgy fogalmazni rólad akár írásban, akár egy telefonhívás alkalmával, hogy meggyőzze a döntéshozót?

Miután összegyűjtötted a lehetséges személyeket, szűkítsd le a listát 3-4 emberre, akik a legnagyobb valószínűséggel írnak neked fényes ajánlólevelet. Győződj meg arról, hogy a megfelelő információkkal rendelkezel ezekről az emberekről. Tudd a nevüket, pontos beosztásukat, telefonszámukat, e-mail címüket.

Ezek a leggyakrabban használt referenciák:

  • Munkahelyi vezető: Lehet önkéntes munka, egy korábbi állás, vagy gyakornoki program szakmai vezetője.
  • Kollégák: Kollégáink tudják a legjobban, hogy hogyan is dolgoztunk, ezért ők tudnak a leghitelesebb ajánlást írni
  • Tanárok, oktatók, professzorok: Érdemes velük jóban lenni iskolai, egyetemi éveink alatt. Nagyon jó referenciákat tudnak írni nekünk! Szakmai tekintetben az egyik legértékesebb referencia lehet!

Az emberek elfoglaltak. Van jobb dolguk is, mint neked írni ajánlást. Ezért körültekintően keressük fel őket. Illedelmesen egyeztessünk időpontot, érdeklődjünk, próbáljuk a lehető legkevesebb idejüket rabolni. Ha eleve félsz egy ilyen telefonhívást megengedni magadnak, akkor az annak a jele, hogy az illető nem a legmegfelelőbb erre a célra. Azért nem, mert nem elég jó a viszonyotok ezek szerint.

Lehetőleg informáljuk a referálókat, hogy ne lepődjenek meg ha esetleg felhívják őket egy másik cégtől.

Mi az a munkahelyi Burn-out szindróma?

Szerző: | 2016-11-22

burn-outMi az a Burn-out szindróma?

Ez alatt az angolszász kifejezés alatt a munkahely kiégést értjük. Ez egy negatív érzelmi állapot, amellyel sokan találkoznak karrierjük során. Ki hamarabb, ki később, ki ezért, ki azért. Ennek a jelenségnek a felismerése és kezelése nagyon fontos, mert akár komoly egészségügyi következményekkel is járhat! Ebben a cikkben igyekszünk segítséget nyújtani a leküzdésében.

A XXI. században a kiégés már nem csak a segítő foglalkozásúakat veszélyezteti. A teljesítménykényszer, a stressz, a munkamánia, a fokozott érzelmi megterhelés a burn-out kialakulásának ideális körülményei, s a terhelhetőség határainak kitolása, az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya olyan jelenségek, melyek egyre több embert érintenek.

A Burn-out szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.

Tünetei

  • Pszichés tünetek – reménytelenség, agresszió, koncentrációs nehézség
  • Fiziológiai tünetek – feszültség, csökkent immunitás
  • Magatartásbeli tünetek – a szakmai érdeklődés csökkenése
  • Szociális tünetek – visszahúzódás, baráti kör elhanyagolása
  • Problematikus viselkedési formák – cinizmus, közömbösség, negatív beállítottság.

Kialakulása

A kiégést nagyon sok tényező, körülmény, esemény alakíthatja ki. Először is fontos azt megjegyeznünk, hogy ez nem következik be csak úgy. Ez mindig egy folyamat eredménye. A kiégéses munkavállaló nem csupán testi, hanem lelki-szellemi téren egyaránt fokozatosan veszíti el az energiáit, tartalékait. Ezt a folyamatot szakaszokra bonthatjuk (példákkal kiegészítve)

  • Az idealizmus szakasza: Kezdeti lelkesedés a szakmáért, kliensért való intenzív fáradozás, kollégákkal való élénk kapcsolattartás; Irreális, idealisztikus elvárások
  • A realizmus fázisai: Szakma iránti elköteleződés, kollégákkal való kooperáció; Távolságtartás és részvét egyensúlya; Nyitottság és kreativitás;
  • Stagnálás vagy kiábrándulás: Csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság; Leszűkül a kliensekkel való kapcsolattartás → cél a mozgósítás, képzés, tréning;
  • Frusztráció: Szakmai visszahúzódás, empátia helyett tekintélyelvűség; Megkérdőjeleződik a hivatás hatékonysága;
  • Apátia: A frusztrációval szembeni védekezés; A szakmai munka rutinná és sematikussá válik; Kihívások kerülése, a klienssel szembeni ellenségesség;

Mit tehetünk?

Megelőzhetjük a bajt

  • Általános motiváció – A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken
  • Személyes motiváció – Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása
  • A kiégés kezelésének szervezeti és egyéni kerete mellett megkülönböztethető egy harmadik segítési forma: a támogató csoport is!

Ha már baj van

  • Egy munkapszichológus néhány jól irányzott kérdéssel vagy gondolattal sokat segíthet érzelmi állapotunkon.
  • Igyekezzünk kerülni a stresszes helyzeteket.
  • Végső esetben gondolkodjunk el a váltáson! Ne savanyodjunk bele egy olyan munkába, amit szívből gyűlülönk. De ne ez legyen az első lépés! Először álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk át, hogy hol találhatnánk mégis boldogságot, megbecsülést, elégedettséget munkánkban.

Mi az a “stresszinterjú” ?

Szerző: | 2016-11-21

asfHol találkozhatunk ezzel a módszerrel?

Bizonyos munkakörök betöltéséhez elengedhetetlen a stressz-kezelési képesség. Ügyfélkapcsolati, beszerzési, és hasonló pozíciók esetében gyakran kell elégedetlen, ideges, ingerült ügyfelekkel dolgoznunk, ahol muszáj megőriznünk a nyugalmunkat. Mielőtt jelentkezünk egy ilyen állásra, mindenképp tisztázzuk magunkban: „Képesek vagyunk kezelni ezt hosszú távon is?”

Készüljünk fel arra, hogy egy ilyen pozícióhoz kapcsolódó állásinterjún találkozhatunk a stresszinterjú-módszerrel. Ennek lényege, hogy már az interjún meg akarnak győződni arról, hogy a kellemetlen, feszült, agresszív helyzeteket megfelelően tudjuk-e kezelni.

Hogyan kezeljük a helyzetet?

Számítsunk arra, hogy az interjúztató bele fog vágni a szavunkba, kellemetlen kérdéseket tesz fel, akár agresszívan is viselkedhet, szándékosan zavarba akar hozni. Nagyon fontos elvonatkoztatnunk ettől. Ne gondoljuk, hogy ő a való életben is ilyen. Minden bizonnyal ő is egy kedves, tisztelettudó ember, de az a feladata, hogy leellenőrizze stressz-kezelési képességünket. Ezért őrizzük meg a nyugalmunkat, és ne vegyük fel az agresszív stílust. Ő nem az ellenségünk, ezért ne kezeljük úgy. Hidegvér! Jelöltként a legjobb, amit tehetünk, hogy elfogadjuk a tényt, hogy a cég ezt a kiválasztási módszert alkalmazza, és nem vesszük magunkra. Nem ellenünk irányul az egész, egyszerűen csak essünk túl rajta legjobb tudásunk szerint, azután felejtsük is el. Minden bizonnyal a munkatársak, vezetők, a HR-es a mindennapi munkánk során nem így fog viselkedni velünk.

Etikus-e a módszer alkalmazása?

Sokat vitatott kérdés, hogy szükséges, illetve etikus módszer-e a stressz-interjú. Véleményünk szerint a kiválasztási folyamat hatékony eszköze lehet, de nagyon sok múlik a jelentkező illetve a HR-es személyes stílusán is.

HR-esként hatalmas a felelősség a módszer alkalmazásánál. Benne van a pakliban, hogy az egyébként alkalmas jelöltet eltántoríthatjuk a cégtől. Ezért nagyon okosan kell meghúzni a határt annak tekintetében, hogy meddig „kínozzuk” az alanyt, mi az, amit még megengedünk magunknak. Kifejezetten rossz HR-esnek számít az, aki ebben örömét leli, vagy így vezeti le a feszültségeit, rejtett agresszióit. Tegyük hozzá, hogy nagyon vékony a határ a megengedhető módszertani „kegyetlenkedés” és a személyiségi jogokat sértő dolgok között. A módszer „szépsége” ebben rejlik, ezért csak megfelelően felkészült és tapasztalt HR-essel érdemes végeztetni.

Többféle kérdéstípust illetve módszert is láthatunk

Direkt kérdések: Konkrétan kérdeznek a stressz-kezelési képességünkről, példákat kérnek stb.

Konfliktus-teremtés: Direkt kellemetlen helyzetbe hoznak, pl.: azt mondják, hogy ez a válasz elég béna volt, stb.

Nyomásgyakorlás: Olyan kérdéseket tesznek fel, amire olyan választ kell adnunk, ami a munkáltatóra nézve kellemetlen. pl.: megkérnek, hogy mondjuk három negatív történetet vagy tapasztalatot, amit a cégről hallottunk, vagy, hogy mi az őszinte véleményünk az interjúztató személyéről, külsejéről stb.

Végül néhány hajmeresztő példa melyek a való életben is előfordultak már.

  • Az interjúztató kiabál, csapkod, káromkodik.
  • Megkérdezi, hogy homoszexuálisok vagyunk-e?
  • Nem várja meg, míg befejezzük a válaszunkat, folyamatosan sürget, belevág szavunkba.
  • „Milyen kérdéseket tenne fel nekem, hogyha most Ön interjúztatna engem?”

Reméljük, hogy sikerült segítséget nyújtanunk egy esetleges stressz-interjú sikeres „túlélésében”

Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, oszd meg ismerőseiddel! Ha véleményed, észrevételed van, írd meg nekünk kommentben!

Szerelem és munkahely?

Szerző: | 2016-11-18

couple-1739005_960_720Szerelmi élet és munkahely? Kényes téma. Gyakran a vállalati szabályzatok is konkrét elemeket tartalmaznak ennek elhárítására.  Járjuk körül együtt ezt a témát!

Sok egyedülálló ember számára a munkahely az egyetlen közeg, ahol ismerkedni tudnak. Vagy azért, mert nem marad idejük munka mellett, vagy újak a városban és még nincsenek ismerőseik, stb. Nem meglepő, hogy a munkáltatók próbálnak véget vetni a munkahelyi romantikázásnak. A Vault.com kutatása szerint valamilyen formában a munkavállalók több mint 50 %-a keveredik romantikus munkahelyi kapcsolatba! (persze az vitatható, hogy ki mit ért ez alatt pontosan.) Hogyan követheted egyszerre a szíved, és tarthatod meg a munkádat?

Tanuld meg a szabályokat!

Több féle vállalati politika is létezik. Minden munkáltatónak más a vállalati kultúrája. Van, aki megengedőbb és van, aki teljese tiltó. Ezek a szabályzások lehetnek konkrétan leírt, objektív közlések, lehetnek olyanok, hogy csak a vezetőség és a beosztottak között tiltják, stb. Hatalmas az eltérés munkaadó és munkaadó között. Főleg, ha ezt nemzetközi kontextusba helyezzük, és mondjuk egy indiai és amerikai, vagy egy magyar és egy ázsiai céget hasonlítunk össze e tekintetben.

Légy professzionális és visszafogott!

Ha már kapcsolatba kerültél valakivel a munkahelyeden, aki szimpatikus, és ő is annak tart téged, akkor igyekezzétek ezt diszkréten kezelni. Hagyjátok ki a kollégákat a történetből. Nem kell mindenkivel megosztani. Nem is a kollégák miatt leginkább, hanem a vezetőség miatt. Tudják, hogy ez elvonja mindkettőtök figyelmét a feladatról. A munkahelyre dolgozni jártok. Ezen kívül sem pletykák, sem konfliktusok áldozataivá válni nem célszerű, ez pedig jó alap erre. Ne csókolózzunk, ne ölelkezzünk, és ne írjunk szerelmes levelecskéket. Ugyanez valamennyire igaz lehet a céges rendezvényekre is. Nem kell feltétlenül titkolóznunk, de nem mehet a munkánk rovására a kapcsolat. Tartsuk be a határokat, és koncentráljunk a feladatunkra.

Készülj fel a legrosszabbra!

A munkahelyi kapcsolatok 20 %-a lesz csak hosszú távú. Gondoljunk bele, hogy ha összeveszés, csúnya szakítás lesz a vége, attól még minden nap látnunk kell az illetőt, és együtt kell vele működnünk. Ilyen esetben arra is számítsunk, hogy a többi kolléga valakinek az oldalára fog állni, és pletykák fognak elindulni. Így az egész közösség elkezdhet széthúzni, bomlani, két ember miatt! Ez nem fog jó fényt vetni ránk a vezetők szemében.

Hasznosnak találod a bejegyzést? Oszd meg ismerőseiddel! Véleményed vagy észrevételed van? Oszd meg velünk kommentben!

Tippek a jó motivációs levél megírásához

Szerző: | 2016-11-17

Munkát keresel? Egy erős kísérőlevél könnyedén kiemelhet a jelentkezők tömegéből, és pozitívvá teheti a rólad kialakult első benyomást. Adunk néhány tippet, hogy hogyan írj ütős motivációs levelet!

Mi is pontosan a motivációs levél?

Az esetek nagy részében a munkáltató két dolgot kér a jelölttől. Önéletrajzot és motivációs levelet (kísérőlevélként is ismert). Amíg az önéletrajzod az eddig tanulmányaidat és tapasztalataidat összegzi egy rövid, tömör formátumban, addig a motivációs levélbe lehetőséged van bizonyos dolgokat jobban részletezni, valamint összefüggéseket állítani benne a szakmai múltad és a jelenleg megpályázott pozíció között. Magyarul a motivációs levélben tudod bebizonyítani, hogy alkalmas jelölt vagy a hirdetett munkára. Ezen felül jó indikátora a fogalmazási és szövegalkotási képességednek, amiből a kommunikációs képességeidre is tudnak következtetni.alphabet-word-images-1295488_640

Néhány fontos dolog, mielőtt nekifogsz:

  • Csinálhatsz egy saját sablon levelet, hogy időt spórolj, ám vedd figyelembe, hogy minden álláshoz egyedi levelet kell írni. Ha megírsz egy általános levelet, amiben megfogalmazod, hogy szorgalmas, lelkes, jó csapatjátékos vagy, az nagyon kevés és valószínűleg rontani fogja az esélyeidet.
  • Mindig kutass, informálódj a leendő munkáltató és a pozíció után. Csak akkor tudod teljesen az adott állásra szabni a leveled, ha ismered azt!
  • Igényesen fogalmazd a szöveget és a mondataidat. Nagyon sok múlhat azon, ha stilisztikai, fogalmazási hibák vannak a szövegedben.
  • Mindig ügyelj a helyesírásra! Ne legyen benne semmilyen hiba, még egy vessző se maradjon le! Mindig olvassa át több ember is a leveled, mert neked (mint ahogy nekem sem a blog-bejegyzések írása közben) nem fog feltűnni a hiba a szövegben. Kérd meg barátaidat, szüleidet, akárkit hogy fussa át neked és jelezze, ha hibát talál, vagy esetleg olyan mondatot, ami szerinte nem megfelelő.

Hogyan építsd fel a leveled?

A levélnek négy alapvető része van: fejléc, bevezetés, tárgyalás, lezárás. Ez egy általános minta, természetesen ezek nem kőbe vésett törvények, ezektől el lehet térni bizonyos esetekben.

Fejléc

A fejlécnek tartalmaznia kell a nevedet, elérhetőségeidet (lakcím telefonszám, e-mail cím) valamint a cég adatait, akinek címzed. Ne legye túl zsúfolt a fejléc, de ne is hagyj neki túl nagy helyet! Esetleg beleírhatjuk a kapcsolattartó személy nevét is, amennyiben ennek az információnak a birtokában vagyunk.

Bevezetés

Ebben a részben a megszólítással kell kezdened. Nagyon fontos, hogy a hivatalos levél formális szabályait tartsuk be. „Tisztelt XY…” Ha nem tudjuk a nevét illetve beosztását, akkor általános megszólítást kell alkalmazni.

A bevezető rész hátralévő soraiban írd le, hogy ki vagy, és mit szeretnél, miért keresed a céget? Hogyan találtad meg a hirdetést, miért szeretnél jelentkezni, és ezekhez hasonló tartalmak. Ha van a cégnél ismerősünk, aki ajánlotta az állást, azt is megemlíthetjük.

Tárgyalás

Ebben a részben kell meggyőznöd a munkáltatót, hogy te vagy az alkalmas jelölt a pozícióra. A következő elemeket érdemes beleírni ebbe a részbe.

  • Fejtsd ki, hogy te rendelkezel a munkához szükséges kompetenciákkal. Például soft skill-ekkel, mint a kommunikációs képesség, vagy olyan hard skill-ekkel, ami konkrétan a munkához szükséges, mondjuk egy adott speciális szoftver ismerete.
  • Utalások, visszacsatolások az önéletrajzodban szereplő dolgokra. Állítások korábbi tapasztalataid és az új munka közötti összefüggésről, elért sikereidről, eredményeidről.
  • Milyen előnyökkel jár a munkáltató számára az, hogy alkalmaz téged.
  • Személyiségedről néhány gondolat.
  • Mindig pozitív legyen a fogalmazási stílusod, és írj konkrét dolgokat a cégről, illetve a kínált pozícióról, hogy lássák, foglalkoztál a témával!

Lezárás

A lezárásban röviden összegezd még egyszer a korábban leírtakat, valamint emlékeztesd őket, hogy miért vagy te a legjobb jelölt! Ne ismételgesd magad túlságosan, inkább csak kulcsszavazz, és emeld ki a leglényegesebb dolgokat, valamint hogy hogyan tudsz azonosulni a cég céljaival, stb.

A végén mindig köszönd meg, hogy figyelmet szenteltek pályázatodnak, és végigolvasták a leveled.

Hasznosnak találtad a bejegyzést? Oszd meg ismerőseiddel! Észrevételed vagy véleményed van? Oszd meg velünk kommentben!