10 magyarázat, hogy miért nem keresnek meg minket a cégek.

Nagyon sok oka lehet annak, hogy miért nem válaszol egy munkáltató a beküldött jelentkezésedre. Ebben a listában megpróbáljuk összegyűjteni a lehetséges magyarázatokat. Ezek között szerepelnek olyan indokok, amelyek a munkáltató hibái, olyanok, amelyek az álláskereső hibái, és olyanok is, ami egyszerűen a rendszer természetéből adódnak.

  1. Nem a megfelelő pozícióra pályázunk: Ha már régóta keresünk munkát, sokunkkal megesik, hogy kétségbeesésünkben olyan munkákat is megpályázunk, ami egyáltalán nem nekünk való. A munkáltató valószínűleg nem lesz ennyire elkeseredett és rákényszerült helyzetben, ezért tovább fog válogatni a sok-sok jelentkező között. Ilyen esetben ne lepődjünk meg. Különösen igaz ez arra, hogy megfelelő végzettség nélkül ne jelentkezzünk! (egyértelműnek tűnhet, ám mégis sok ilyen eset van.) Az egy dolog, hogy a szaktudásunk nincs meg hozzá, de sokszor jogilag sem szabályos a foglalkoztatás bizonyos végzettségek nélkül.
  2. Nem megfelelő a pályázatunk tartalma: Ez egy nagyon általános magyarázat, és sok minden beletartozhat. Egy rosszul megírt önéletrajz, egy gyenge motivációs levél, vagy egy előnytelen fénykép is okozhatja a válasz nélküli elutasítást. (Lásd erre vonatkozó bejegyzéseinket!)
  3. Hiányos pályázat: Győződjünk meg róla, hogy minden szükséges dokumentumot csatoltunk, és nem csak tartalmilag, hanem formailag is megfelel pályázatunk. Ha kérnek motivációs levelet, írjuk meg. Ha fénymásolat kell a diplomáról, ha meg kell jelölve lenni a bérigénynek, vagy erkölcsi bizonyítványt kell benyújtani, akkor ez legyen meg! Ha kizárólag Europass önéletrajzot kérnek, akkor CSAK olyat küldjünk! (Esetleg egy külön e-mailben elküldhetjük a sajátunkat is, de ennek üzenetében emeljük ki, hogy tisztában vagyunk kérésükkel, de ennek ellenére kiegészítésként szeretnénk ezt is eljuttatni.)
  4. Nem jó időpontban jelentkezünk: Talán furcsán hangzik, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor küldjük be a jelentkezésünket egy céghez. Ez alatt több dolgot is lehet érteni. Ha péntek este küldjük el a cég képviselőjének e-mailcímére pályázatunkat, megnöveljük az esélyét annak, hogy mire legközelebb bejelentkezik, addigra a beérkező levelek listájának aljára csúszik üzenetünk. A hétvége alatt sok üzenetet kaphat, és lehet, hogy hétvégén nem nézi (mert nem munkaidő neki), és hétfőn már lehet át fog siklani rajta a tekintete. A másik nehézkes időpont az iskolai tanév vége, hiszen olyankor egyszerre sok végzett egyetemista, szakközépiskolás, és bármilyen egyéb új szakember kerül a munkaerőpiacra. Ilyenkor a munkáltatók is több emberből tudnak meríteni, ezzel pedig a mi esélyeink csökkennek.
  5. Nem előnyös a megjelenésünk az interneten: Korábbi bejegyzésünkben megoldásokat is kínálunk erre a problémára („Tedd rendbe az online fiókodat” címmel). A lényeg, hogy figyeljünk oda, mit és hogyan osztunk meg, mit lájkolunk, mit kommentálunk. Ügyeljünk a megosztási beállításokra, illetve, hogy ki mit láthat belőlünk. Minden munkáltató megnéz minket a Facebook-on, de akár a Google-be is beírhatja a nevünket és ránk kereshet. Kerüljük a politikai, vallási megjegyzéseket, illetve az erőteljes véleménynyilvánítást, valaminek a kritizálását, mert lehet, hogy a leendő munkáltatónk véleményét, értékrendjét sértjük meg tudtunk nélkül!
  6. A HR-esek leterheltek: Bár könnyű első körben rájuk terhelni mindent, azt azért tudnunk kell, hogy sok esetben minél nagyobb egy cég, annál több a dolga annak a kollégának, aki a toborzást és kiválasztást végzi. Általában nem csak ezzel foglalkoznak, hanem minden egyéb más munkaügyi adminisztratív és operatív feladat is őket terheli. Gondoljunk bele, hogy egy nagyméretű multinacionális vállalatnál, ahol eleve akár több ezren is dolgoznak, hány száz vagy ezer ember küldi el a jelentkezését nap, mint nap? Ha csak 1-2 percet szánnák egy pályázat áttekintésére, valamint ez alapján a válasz megírására (még ha automata körleveles rendszert használnak is) kiszámolhatjuk, hogy mennyi munkával jár ez. Egy kisebb cégnél pedig egyszerűen nincs kapacitás erre külön embert foglalkoztatni általában. Így tehát próbáljuk egy kicsit megérteni a másik felet is, neki is a háta mögött áll a főnöke. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez így jól van, de minden esetre ez is egy magyarázat.
  7. Van, ahol nem küldenek elutasító választ: Sok cég épít adatbázist. Gyűjtik a későbbi időkre is a jelentkezőket. Így nem ritka, hogy hónapok, akár 1-2 év múlva is jelentkezik a semmiből egy rég elfelejtett cég. Bár ilyen esetben inkább jellemző az, hogy egy automatikus választ kapunk, hogy „köszönjük, jelentkezését tároljuk, stb.”
  8. Lejárt hirdetések: Ez egy érdekes dolog. Egyrészt ne lepődjünk meg, ha lejárt hirdetésre küldött pályázatra nem kapunk választ. Másrészt viszont mégis jelentkezzünk ilyenekre. Nincs vele veszíteni valónk, de nem tudhatjuk sosem, mit hoz a jövő. Lehet, hogy lejárt a hirdetés, lehet, hogy betöltötték már a pozíciót, de megeshet, hogy két héten belül elbocsátják az illetőt alkalmatlanság miatt, vagy bármilyen hasonló ok miatt újra keresni fognak alkalmazottat, de nem hirdetik újra az állást. Az is előfordul, hogy a lejárt hirdetés ellenére egyszerűen még nem találtak megfelelő embert, és akár 2-3 hónappal később is nyitott lehet még a pozíció. Ezért jelentkezzünk olyan hirdetésre is, ami még nem túl rég járt le. (5 éves hirdetést azért inkább ne erőltessünk)
  9. Helytelenül gépelt e-mailcím, vagy nevek: Ez nagyon triviálisnak tűnhet, de HR-esként nem tudnám elmondani, hány olyan telefonhívással, postai levéllel, illetve személyes megkereséssel találkoztam, amelyben panaszkodtak, és fenyegettek, hogy miért nem válaszolunk, amikor ő elküldött mindent, amit kértünk, időre. Ilyenkor szokott kiderülni, hogy a megadott e-mailcímet sikerült mellégépelni. Mindent ellenőrizzünk le többször! (ugyanígy a megszólítást, neveket, stb.) Ha a cég vagy a kapcsolattartó nevét elgépeljük, akkor szinte biztosra vehetjük, hogy nem fognak válaszolni nekünk.
  10. Technikai okok: Előfordulhat, hogy a levelező rendszerekben elakad az üzenetünk, vagy a spam mappában landol. Megtehetjük, hogy egy kis idő eltelte után újra elküldjük (arra hivatkozva, hogy szeretnénk biztosra menni) illetve esetleg telefonon is kérhetünk erről megerősítést, ha úgy látjuk jónak.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További cikkek